Kolumbusz Kristóf Amerika Felfedezése

Friday, 12 July 2024

Amerika felfedezése Kolumbusz Kristóf nevéhez fűződik, de európaiak már korábban is jártak a kontinensen. Vörös Erik vezetésével már a 10. század végén partra szálltak a területileg Amerikához tartozó Grönlandon a skandinávok, s egyes feltételezések szerint a vikingek Észak-Amerikába is eljutottak. Kolumbusz Kristóf 1492-ben érte el Amerika partjait, abban a tudatban, hogy az indiai szigetvilágot érte el, ezért is nevezte el az itt talált őslakókat indiánoknak. Kolumbusz ezt követően több utazáson is elérte Amerikát, de továbbra sem tudatosult benne, hogy egy új világot fedezett fel. Cabot és Cabral 16. század eleji utazásait, valamint Magellán 1520-as expedícióját követően az új kontinens keleti partvidékének körvonalai nagyjából ismertté váltak. A 16. Amerika Felfedezése 1 - Kolumbusz Kristóf Útjai - Felfedezések #1 - Tökéletlen Történelem - [TT] - YouTube. század további fontos amerikai utazói, felfedezői: Balboa, Cortez, Pizarro, Cartier, Almagro, Orellana, Soto. Ezt követően a 17-18. század során utazók tucatjai jártak az Újvilágban, s fedezték fel az eddig ismeretlen belső területeket

  1. ORIGO CÍMKÉK - Kolumbusz Kristóf
  2. Amerika Felfedezése 1 - Kolumbusz Kristóf Útjai - Felfedezések #1 - Tökéletlen Történelem - [TT] - YouTube

Origo CÍMkÉK - Kolumbusz KristÓF

1477 és 1485 között (kereskedőként) bejárta az Atlanti-óceán ismert részét Izlandtól a portugál és spanyol szigeteken át egészen a Volta folyó torkolatának újonnan létesített portugál aranytermelő telepig. Eközben érlelte meg nagy tervét, hogy nyugatról érje el Indiát úgy, hogy az Atlanti-óceánon átkel, eljut Kínába, onnan a mai Japánba és végül Indiába. Hamarosan folytatjuk…

Amerika Felfedezése 1 - Kolumbusz Kristóf Útjai - Felfedezések #1 - Tökéletlen Történelem - [Tt] - Youtube

Portugáliának tehát nem állt érdekében a bizonytalan nyugaton kísérletezni, és ezt János 1488-ban egyértelműen Kolumbusz tudtára adta. A tengerész ekkor a Spanyolországot de facto egyesítő katolikus uralkodókat, Aragóniai Ferdinándot (ur. 1479-1516) és Kasztíliai Izabellát (ur. 1474-1504) kereste meg ötletével, de a házaspár nem ígért neki semmi bizonyosat, mert ebben az időszakban elsősorban a Granada elleni háborúval, a reconquistával volt elfoglalva. Szimbolikus jelentőségű is lehet, hogy az expedíció szempontjából sorsdöntő találkozásra éppen Alcázarban, a muszlimok elleni eredményes háborút követően került sor; a katolikus uralkodók a fenti kastélyban fogadták el Kolumbusz kérelmét, admirálisi címmel ruházták fel, és három hajót adtak számára, melyhez a palosi kikötőben gyűjthetett legénységet. Kolombusz kristóf amerika felfedezése. A Santa Maria, a Nina és a Pinta, Kolumbusz gyors szervezésének köszönhetően, 1492. augusztus 3-án este elindulhatott az ismeretlen nyugati félteke felfedezésére. Az expedíció nem indult túl szerencsésen a genovai tengerész számára, ugyanis egyik hajója sérülése miatt már a Kanári-szigeteknél kikötőbe kellett vonulnia.

A 15. században azonban a török hadsereg elzárta ezeket az átkelési pontokat, ezért szükségessé vált egy új útvonal felfedezése Keletre. Úgy gondolta – igazán forradalmi ötletként – hogy ezt Nyugatra hajózva fogja megtenni, arra az elképzelésre támaszkodva, hogy a föld gömb alakú. Ez a feltételezés egy Toscanelli nevű tudóstól, csillagásztól származott, és az 1470-es években még ugyancsak eretnek gondolatnak számított, nem aratott nagy sikert. Kolumbuszt éppen ezért el is utasították, mikor először Portugál János király támogatását próbálta megszerezni. Utána kezdett próbálkozni Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella spanyol királyi párral, akik – több év várakozás után – úgy döntöttek, támogatják Kolumbusz útját, és természetesen busás hasznot reméltek. Így indulhatott el Kolumbusz három karavellával, és kötött ki végül 1492-ben Haiti szigetén, abban a hitben, hogy Indiában van. ORIGO CÍMKÉK - Kolumbusz Kristóf. Élete során többször visszatért még, de feltételezése nem változott, haláláig azt hitte, hogy Ázsiába jutott el.

Adventi Koszorú 2021