Lapos Föld Térkép
(pHLaT/Doktor Monoton) Ahogy a dal a magasba emel És szem elől téveszted magadat Kívül az időn, visz a folyó Feneketlen a meder, meredek a part Ha valami a magasba emel Hogy szem elől téveszthesd magadat A szaladó folyót, a meredek partot Meg kell, hogy ragadd, mit a pillanat ad (Gazsi Rap Show) Köd van gomolyokban Szépen, csendben mondtam Na, de most Szép szürke az ég, ahogy látom Ma véletlenül nincsen dolgom De a tegnap tettem is róla Mi kéne jobban, egy kóla vagy egy szóda? Na, de mindegy, megyünk tovább, mért ne mennénk? Mielőtt magunk rendbe tennénk Teszünk róla, teszünk rá, hogyne tennénk Minden emlék egy idő után Vagy nem voltál még Budán?
A Modern Templomépítészet Kezdetei – Kotsis Iván Balatonboglári Temploma
Az 1850-es évek óta kábeleket vezetünk az óceánokon, hogy jobban összekapcsolódhassunk. Ma már több százezer mérföldnyi száloptikás kábel továbbítja az adatokat a nemzetek között. Ezek továbbítják a nemzetközi adatok 99%-át Angol felirat a videóban: Here are all of the undersea cables that power the internet. The first transatlantic cable was laid in the 1850s to send telegraphs between newfounsland and ireland. There are now over 300 undersea cables stretching 550 000 miles. That's enough to cirle the earth 22 times. The longest cable hits 39 landing points from germany to korea, spanning 24 000 miles. Some are laid over 25 000 ft below the oceans surface. They transmit 99% of all international data. Lapos Föld. Laying one cable across an ocean takes several months and ost hundreds of million of dollars. Ezek után felmerül egy kérdés, hogy ha " Ezek továbbítják a nemzetközi adatok 99%-át " – mármint a vízalatti kábelek –, akkor ezek a szatelitek mire kellenek? Jelenleg 19 234 szatelit kering a világűrben a fejed felett és látva a káoszt felmerül bennünk a kérdés, hogy vajon mennyien ütköznek össze?
Lapos Föld
Kotsis Iván életművében különleges helyet foglal el a Balaton, azon belül is a balatonboglári katolikus templom, mely modern templomépítészetünk korai példái közé tartozik, és jól mutatja a két világháború közötti építészet sokszínűségét. A modern építészet – nem meglepő módon – elsőként a lakóházépítészetet hódította meg. Az egyházi építészetben az 1920-as évek végén és az 1930-as végén még nagyon divatosak voltak a historizáló stílusok, ami érthető, hiszen az egyházak általában konzervatívok, ráadásul a historizáló épületeknek olyan presztízsük és vallásos konnotációjuk volt, amilyennel a modernizmus még nem rendelkezett. (Mint korábbi írásunkban olvashatták, maga Kotsis Iván is tervezett neobarokk templomot. ) Ám a sok neobarokk és neogótikus imahely mellett az 1930-as évek elején a templomépítészetbe is beszivárgott a modernizmus, melyben nagy szerepe volt a felvilágosult, nyitott gondolkodású egyházi köröknek, ezen belül is Gerevich Tibor művészettörténésznek, aki a római Magyar Akadémia egykori ösztöndíjasait egyfajta alkotóközösségbe tömörítette.
Ma már speciális mérőműszerek segítségével viszonylag pontos becslésünk van arról, milyen nehéz a bolygónk, és hogyan oszlik el a tömege. A legfrissebb mérések szerint 5, 974 kvadrillió (5, 9736·10 24) kilogramm a Föld. A 18. században azonban még megközelítő értékekkel sem rendelkeztek a tudósok, Newton gravitációs felfedezéseit követően viszont felélénkült az érdeklődés a téma iránt. Ahhoz ugyanis, hogy megértsék bolygónk viselkedését, illetve más bolygók méretéről közelítő adatot kapjanak, elengedhetetlennek tartották, hogy tisztában legyenek a Föld tömegével. A megoldást végül egy brit csillagász munkája és egy magányosan álló skót hegy biztosította. Perthshire megyében, Skócia középső részén áll a Schiehallion hegy, melynek segítségével Nevil Maskelyne, a királyi csillagász és Charles Hutton matematikus 1774-ben meghatározta, mekkora lehet a Föld tömege. Maskelyne 1772-ben bízta meg a szintén csillagász Charles Masont azzal, keressen egy megfelelő méretű és anyagú mérhető hegyet.