Zselici Tájvédelmi Körzet
Meine Karte Inhalte Bilder einblenden Bilder ausblenden Funktionen 2D 3D Karten und Wege empfohlene Tour Schwierigkeit leicht geöffnet Strecke 20, 7 km Dauer 5:30 h Aufstieg 243 hm Abstieg A Zselici Tájvédelmi Körzet legvadregényesebb erdeiben teszünk egy körtúrát. Összefüggő erdőrengetegben kirándulunk, csak néhányszor szakítja meg... von Nándor Müller, Magyar Természetjáró Szövetség schwer 20, 1 km 5:40 h 386 hm 403 hm Viszonylag hosszú túra kalandparkkal, csillagparkkal, forrással, tóval és skanzennel. Hossza ellenére csekély szintkülönbséget tartalmaz. von Szilárd Dr. Szentes, Etappentour 540, 2 km 151:40 h 9. Zselici Tájvédelmi Körzet. 530 hm 10. 305 hm Itt egyben megtekintheted az Országos Kékkör második túraútvonala, a Vas megyei Írott-kő és a Tolna megyei Szekszárd közötti, 542, 3 km hosszú... von Magyar Természetjáró Szövetség, 14, 1 km 3:45 h 170 hm 171 hm A Zselic két, legendákkal körbeszőtt kútjához igyekszünk körtúránkon. A Mátyás-kút és a Feneketlen-kút a Dennai-erdő mélyén bújik meg, ahol... 16, 5 km 4:30 h 365 hm A Somogy megyei turisták egyik szentélyéből, a Gyertyánosból indulunk nagy körtúránkra.
- Zselic Csillagpark - Hetedhétország
- Zselici_Tájvédelmi_Körzet Archívum - Schandika
- Zselici Tájvédelmi Körzet
Zselic Csillagpark - Hetedhétország&Nbsp;
Ennek következtében a délies elterjedésű elemek keverednek a hegyvidékekre jellemző fajokkal. Kiemelt jelentősége van a kakasmandikó ( Erythronium dens-canis) zselici állományainak, amelyek Magyarország legnagyobb populációit alkotják. 3 / 6 Az Almamelléki Állami Erdei Vasút a Zselic dombjai között, Almamelléktől Sasrétig közlekedik Zselici Tájvédelmi Körzet A zselici táj északnyugati részén éppen negyven éve, 1976 óta védett a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelése alá tartozó, közel 8 000 hektáros tájvédelmi körzet. 2004 óta pedig e terület is része lett az Európai Unió természetes élőhelyeinek, a Natura 2000 hálózatnak. Zselic Csillagpark - Hetedhétország . A tájvédelmei körzetet is magába foglaló Észak-Zselici erdőségek Natura 2000 terület nagysága 16 000 ha. A tájvédelmi körzet egyedülálló élővilága mellett arról is nevezetes, hogy ez Európa egyik legtermészetesebb éjszakájával rendelkező területe, ahol a csillagos égbolt látványát a mesterséges világítás szinte alig zavarja. A 2006-ban megindult kezdeményezés után 2009-ben, néhány észak-amerikai - rendkívül alacsony fényszennyezettségű - táj sorában, Európában elsőként a Zselici Tájvédelmi Körzet nyerte el - a skóciai Galloway Parkkal közösen - a "Nemzetközi Csillagoségbolt-park" címet.
Zselici_Tájvédelmi_Körzet Archívum - Schandika
Ilyen a Zselic nagy büszkesége, a gyönyörű kakasmandinkó is (nem feltétlenül a bükk alatt kell keresni), amelynek legnagyobb hazai állományát Bőszénfa közelében, a farkaslaki erdőben találjuk. És ha már vadvirág, érdemes tudni, hogy az erdei ciklámen legkeletebbi természetes előfordulása szintén itt van, s a vidéket a védetté nyilvánítás előtt a hóvirág egyik leggazdagabb gyűjtőhelyeként tartották számon. Tovább tavaszodva, a kaszálókon számos orchideafaj, köztük a szerelmes rovarokat rászedő pókbangó bontja különös szirmait. A botanikai kincsek mellett az állatvilág is figyelemre méltó: van itt fekete gólya, kék galamb, havasi cincér, hegyi szitakötő és Somogy gazdag nagyvadvilága sem hiányzik. Híres a szarvasállomány, és sok a vaddisznó, de lőttek már Boldogasszonyfánál a dombságokra nem jellemző aranysakált, az erdőkben pedig népes vadmacskaállomány kóborol. Zselici_Tájvédelmi_Körzet Archívum - Schandika. Kultúra A kulturális látnivalók közül legismertebb a fa talpkoszorús építkezési stílus, melynek legszebb fennmaradt példáit a Szennai Szabadtéri Néprajzi Múzeumba szállították.
Zselici Tájvédelmi Körzet
A cím elnyerésében a táj adottságain túl kulcsszerepet játszott a Duna−Dráva Nemzeti Park Igazgatósága és a Magyar Csillagászati Egyesület. A Zselic természeti adottságaiban gyökerező kulturális története is legalább ennyire figyelemreméltó. A dombvidék a Mecsek hegység északnyugati peremét foglalja el. Legmegtermettebb csúcsa, a Hollófészek, a maga 358 méteres magasságával jól jelzi, hogy körötte sem égbeszökő bérceket találunk. A kiterjedt dombvilág, amely észak–déli irányban kettéosztja a Kaposba vagy a Drávába futó, ingadozó hozamú patakok vizeit, igen sokáig lakatlan erdőrengeteg volt. A tájvédelmi körzetet övező apró települések a dombok központi vonulatától kicsit távolabb, a termékeny völgytalpak vízfolyásai mentén alakultak ki. Az itt élők a vízfolyások völgyzárógátas duzzasztását többféle célra is használták, és a XIII. századig az egyik legjellegzetesebb gazdálkodási forma a lábon hagyott erdő disznókkal történő makkoltatása volt. A Zselic szót is sokan a szláv zselod szóból eredeztetik, amely makkot jelent.
Számos forrása és patak jellegű vízfolyása van. Természeti értékeit jelentős mértékben jellegzetes erdőtársulásai adják nagyszámú szubmediterrán flóraelemmel, s a hozzájuk kapcsolódó élővilággal. Kialakulása A zselici táj jellegzetességét a széles, lapos dombhátakat és a közöttük húzódó völgyeket borító, összefüggő erdőségek adják. A települések többsége az átlagosan 200-250 méter tengerszint feletti dombok lábánál futó patakok mentén létesült. A Zselic legkiemelkedőbb pontja, a keleti részén fekvő 358 méter magas Hollófészek. Annak ellenére, hogy nem egy markáns hegységről van szó, a Zselic élővilágának kialakulásában az éghajlati elemek keveredése a legmeghatározóbb elem. Egyszerűsítve úgy jellemezhetnénk, hogy nyáron hűvösebb, csapadékosabb nyugati, északnyugati légtömegek befolyásolják, télen mediterrán hatást hozó légtömegek érkeznek, délről, délnyugatról. A tavaszi-őszi csapadékmaximumoknak is köszönhető, hogy a Zselicben egyedülálló erdővadon alakult ki. A középkorban több kisebb irtásfalu is megtelepedett, az emberek makkoltatással, méhészettel foglalkoztak.