El A Kezekkel A Papámtól Kritika
Szerző: Magyar Evelin | Közzétéve: 2021. 12. 11. 13:40 | Frissítve: 2021. 13. 16:02 Debrecen - Pedig annyira jó lehetett volna az El a kezekkel a Papámtól!, de csak egy geil, befogadhatatlan masszát kapunk, amit filmként próbálnak eladni. Kritika. Hirdetés Dobó Kata már a 2019-es Kölcsönlakás című "romantikus vígjátékával" is bebizonyította, hogy vajmi kevés keresnivalója van a rendezői székben: egy erőltetett, fárasztó alkotás lett első direktori próbálkozásának eredménye, és hát valljuk be, a második nekifutás sem hozott sokkal több jót. El a kezekkel a Papámtól! Az El a kezekkel a Papámtól! a gyerekmesék egyik leglerágottabb csontját, a gonosz mostoha toposzát veszi elő, így hát nem maradhat el a bepalizni való apuka, az álmodozó, félárva kislány és a bájos hölgy sem, aki alternatívát jelenthet. Dorka (Marczinka Bori) édesanyja halála után egy álomvilágba menekül, amiből mogorva, özvegy apja (Bokor Barna) nem túl szerencsés módszerekkel próbálja kimozdítani. A férfi szeretné elvenni Violát (Pálmai Anna), ám a kislány és a nő hamar ellenségekké válnak: így kerül Dorka a nyári táborba, ahol még inkább fejre áll az életük, az apukát ugyanis magával ragadja a tanárnő, Eszter (Csobot Adél).
El A Kezekkel A Papámtól Kritika 7
Dobó Kata az El a kezekkel a papámtól forgatásán (Fotó: InterCom) Márpedig az El a kezekkel a papámtól dalait Magyarország egyik legfoglalkoztatottabb popzenei dalszerzője, Rakonczai Viktor szerezte, és sajnos azt kell mondanom, hogy a végeredmény egyáltalán nem lett meggyőző. A rádiós tucatdalokat sajnos nem sikerül megfelelően integrálni a film szövetébe, és amikor a szereplők dalra fakadnak, sok esetben úgy érezzük, hogy nem is musicalt nézünk, hanem a filmbe beiktatott rövid videoklipeket, amiket bármikor ki lehetne vágni, és egy az egyben videoklipként leadni valamelyik még létező zenecsatornán. Márpedig ez a koncepció nem működik, a film kidobja magából az idegen szövetként érzékelt klipeket, melyek nagy része nem lendíti előre a cselekményt, nem hat ránk érzelmileg, így csak kínos közjátéknak érezzük őket, és még csak azt sem sikerül elérnie, hogy a moziból úgy jöjjünk ki, hogy bármelyik dal is ott csengjen még a fülünkben. Ez nem az a románc, amit keresel További problémát jelentenek a film kisebb-nagyobb aránytévesztései.
Dobó Kata a Kölcsönlakás után másfél milliárdból rendezhetett újra filmet: az El a kezekkel a papámtól! sok eleme büntet, de mégis van, ami megmenti a kudarctól. Az, hogy a filmet át- meg átjárja a jóindulat, és ezzel tudnak bevonzani az alkotók, még akkor is, ha a sztori inkább egy ötletbörze, a dalokról pedig inkább ne is beszéljünk. Van a nemzeti konzervativizmusnak és a magyarságtudatnak sok eleme, amivel vitába lehet szállni, és ezek közé tartozik az is, amit a most épp Nemzeti Filmintézet (NFI) névre hallgató magyar állami filmhivatal képvisel, vagy ha tetszik, erőltet: hogy "olyanunk legyen nekünk, magyaroknak is! " Legyen saját horrorunk, legyen saját karácsonyi limonádénk, legyen saját Disney-mesefilmünk: így lett – sorrendben, hogy a kedves szülők össze ne keverjék – a Post Mortem, a Nagykarácsony és most az El a kezekkel a papámtól!, Dobó Kata második saját filmrendezése, a Kölcsönlakás után. A műfaji filmeknek jól kitalált szabályai vannak, amelyeket nagyon jól kell ismerni, hogy hatásos legyen a végeredmény, márpedig ehhez hatalmas tapasztalat, biztos kéz és rengeteg pénz kell.