Sikerrel Vette Az Akadályt Az Új Szakképzési Rendszer
2020-12-09 07:31 Szeptember elsejével az új tanév radikális változásokat hozott, megújult a középfokú szakképzés. Az átalakítás elsődleges célja a munkaerőpiac igényeihez az eddigieknél sokkal rugalmasabban alkalmazkodó és magas színvonalú szakképzési rendszer kialakítása volt. A rohamosan fejlődő és változó gazdaság elvárása, hogy jól képzett, értékes tudással bíró, felkészült szakemberek kerüljenek ki a szakképzésből, akik megállják helyüket és sikeresek lesznek a munkaerőpiacon. Az új szakképzési rendszerben új szemléletű oktatást vezettek be 2020. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben, azaz az eddig indított képzések kifutnak a régi rendszer alapján. Az új szakképzési rendszerben az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) helyét a Szakmajegyzék váltotta fel, amelyben 25 ágazathoz tartozó 174 alapszakma szerepel. HAON - Új szemléletű oktatás a szakképzési rendszerben. Az alapszakmákat kizárólag iskolai rendszerben lehet tanulni. A Szakmajegyzékben többek között feltüntették az ágazaton belüli szakmák közötti átjárhatóságot, a képzés idejét, a digitális kompetencia szintjét.
- Pályakép - Új szakképzési rendszer a 2020/2021-es tanévtől
- HAON - Új szemléletű oktatás a szakképzési rendszerben
Pályakép - Új Szakképzési Rendszer A 2020/2021-Es Tanévtől
A megújuló szakmai képzés struktúraváltozása azokra a fő problémákra ad választ, amelyek az eddig működő rendszert jellemezték. Az új struktúra alapelve: az iskolarendszer feladata, hogy széles ágazati szakmai alaptudást, és a foglalkoztatók, a munkaerőpiac által elvárt kompetenciákat adjon. Új szakképzési rendszer. Ezzel az ágazati alaptudással lehet a duális gyakorlati képzésben hatékonyan elsajátítani a speciális szakmai ismereteket. Az iskolából kikerülő fiatal szakemberek ezzel a biztos szakmai tudással és a folyamatos tanulás, továbbképzés, alkalmazkodás képességével lesznek képesek a felnőttképzés és a vállalati továbbképzés rendszerében megújítani ismereteiket szakmai karrierjük során. Az új iskolai rendszerű szakmai képzésben – így az agrárszakképzésben is – két iskolatípus került meghatározásra, kialakításra és megnevezésre. Technikum A gazdaság már régen megfogalmazott visszajelzését figyelembe véve és elfogadva, szakgimnázium helyett 2020. július 1-jével az agrárszakképzésben is a technikum került bevezetésre.
Haon - Új Szemléletű Oktatás A Szakképzési Rendszerben
Az első év agrárágazati ismereteket adó képzését követően két évben folyik duális képzés, elsősorban munkaszerződés keretén belül. A végzés után itt is nyitott a lehetőség az érettségi vagy akár a technikusi végzettség (szakképzettség) megszerzésére. A képzés első szakaszában, a kilencedik évfolyam végén van átjárhatóság a szakképző iskola és a technikum között különbözeti vizsga nélkül, mivel mindkét iskolatípusban ágazati alapképzés történik. Pályakép - Új szakképzési rendszer a 2020/2021-es tanévtől. Az ágazati alapképzés a korábbi szintvizsga helyett ágazati alapvizsgával zárul, amivel egyszerű munkakörök betöltésére nyílik lehetőség. A szakmai képzés lehetőséget biztosít a "csak" érettségizett, gimnáziumot végzett, valamint az egyetemi tanulmányaikat valamilyen okból feladó fiatalok részére is, erre szolgál a technikum kétéves képzése. A gimnáziumban tanuló diákok számára is biztosítani kell a kilencedik évfolyam után az átjárhatóságot, ha valaki mégis a szakmatanulás mellett dönt. A munkaerőpiaci helyzet változása miatt számos érettségire épülő szakma felértékelődött, ezért a gimnáziumban zajló pályaorientáció során a kétéves technikusképzésnek is reális alternatívának kell lennie.
Szólt arról, hogy egy éve vezették be felmenő rendszerben az általános ösztöndíjat, amelyből már az első évben csaknem 68 ezer tanuló részesült. Palkovics László szólt arról is, hogy szakképzésből idén 20 százalékkal többen tanultak tovább, mint tavaly. A 2021-es általános felsőoktatási felvételi eljárásban szakgimnáziumi, szakközépiskolai és technikumi végzettséggel több mint 22 ezren jelentkeztek első helyen alap és osztatlan képzésekre. Meggyőződése, hogy a következő időszakban az agráripar, az élelmiszeripar vagy a védelmi ipar előtérbe kerül, erősíteni kell a szakmai képzést ezekben az ágazatokban. A folyamatban levő és tervezett beruházásoknak köszönhetően 2030-ban mintegy 7 ezer ember dolgozhat majd a védelmi iparban. Célnak nevezte, hogy 2030-ra a régió meghatározó haderejévé váljon a magyar és a régió meghatározó védelmi központja legyen az ország - közölte. Hozzátette: mintegy 2 milliárd forintos fejlesztés során a csongrádi Diana Fegyvertechnikai Technikum és Kollégium fogja ellátni az ország hadiipari specifikációval rendelkező vállalatait szakképzett munkaerővel.