Halotti Beszéd Szövege
Pray utóda a diplomatikai tanszéken Cornides Dániel [1] Pray György történetíró, apátkanonok, egyetemi tanár 1740-ben lépett a jezsuita rendbe, 1742-ben bölcsészeti tanulmányokat végzett Nagyszombatban. 1754- ben – miután pappá szentelték – a bécsi Theresianumban, majd Győrött, Nagyszombatban, végül Budán volt tanár. 1777-ben a Budára áthelyezett nagyszombati egyetem könyvtárosának nevezték ki. A történettudomány terén széles körű munkásságot fejtett ki, felkutatta a magyar történetírás sok, addig ismeretlen forrását. Ő hívta fel először a fi gyelmet az egyik legrégibb magyar nyelvemlékre, a Halotti Beszédre. Bethlen Gábor iratai I-II. : [2] Művei [ szerkesztés] Pray, (György) Georgius: Syntagma historicum de sigillis regum, et reginarum Hungariae pluribusque aliis. Opus postumum cum XVI. tabulis aeri incisis. Heraldikai lexikon/Pray György – Wikikönyvek. Budae, 1805. Reg. Univ. Pest. [3] [4] [5]
- Mátyás Flórián: Magyar nyelvtörténeti szótár – Wikiforrás
- Heraldikai lexikon/Cím – Wikikönyvek
- Heraldikai lexikon/Pray György – Wikikönyvek
Mátyás Flórián: Magyar Nyelvtörténeti Szótár – Wikiforrás
Ennek ellenére a cím nem előzi meg minden esetben a rangot, mert egyes hivatalokon belül a rangbeli hierarchia a meghatározó. a grófi címmel rendelkező hadnagy a hadseregen belül mindig alacsonyabb rangú a cím nélküli tábornoknál. Ezen különbségek egykor a címzésekben is kifejeződtek, ami gyakran igen bonyolult helyzeteket idézett elő. A legismertebbek a származással összefüggő nemesi címek, melyek használatát Magyarországon az 1947. évi VI. törvény szüntette meg. Ezeken kívül széles körben használatosak a különféle akadémiai címek, melyeket az iskolai oktatás során lehet megszerezni. Ilyenek a baccalaureus, a magister, a doktor, a docens, a professzor, az akadémikus stb. A címek harmadik nagy csoportját az egyházi címek képezik, melyek lényegében szintén az oktatással függnek össze. Heraldikai lexikon/Cím – Wikikönyvek. A negyedik csoportba a hivatali, az ötödikbe a tiszteletbeli címek sorolhatók, melyek közé egyaránt tartoznak akadémiai, egyházi és származási, valamint hivatali címek. A címzetes szó azt fejezi ki, hogy az illető csak a címmel rendelkezik a hivatal tényleges betöltése nélkül.
Heraldikai Lexikon/Cím – Wikikönyvek
A' kis czím következő: Mi Első Ferdinand Isten kegyelméből Ausztria császárja, Magyar és Csehországoknak e' néven ötödik, Lombardia és Velencze, Galliczia és Lodomeria, Illiria királya, ausztriai főherczeg. Közép czím: Ausztria császárja, Magyar, Cseh, Lombardia és Velencze, Dalmát, Horvát, Tót, Galliczia és Lodomeria, Illirországok királya, ausztriai főherczeg, Lotharingia, salzburg, Stájer, Karinthia és Karniolia, Felső és Alsó Szilézia herczege, erdélyországi nagy fejedelem, morvaországi márkgróf, Habsburg és Tirol herczegi grófja.
Heraldikai Lexikon/Pray György – Wikikönyvek
↑ TESz. 436. Lásd még [ szerkesztés] rang, megszólítás, rangemelés, előnév
A későbbi nyelvemlékek minden lapján találunk t -betűs formát, nem igenév, nem jelző, hanem valóságos múlt gyanánt alkalmazva is. Búvárkodnunk sem kell, csak a Toldy Példatárába pillantanunk. "Immár prédikátor szerzetnek professiót tött, beesködt " — "prédikátor szerzetbeli apácza volt " (Margit legenda). "Mert igen keserőséggel töltött be engemet a mendenható" (Révay-codex). " Hallottátok, mert mondván vagyon a véneknek" (Jászay-codex). "Nemde gondoltad-e en szolgámat Jóbot... " (Döbrentey-codex). "Oh keménységös keresztfa, ki löttel ez napon en fiamnak anyja" (Nádor-codex). "Engem kildtek (küldtek) téged látnom. " (Ének Pannónia megvételéről) stb. stb. Valóban szeretnénk ama "begyőzésről" meggyőződni! Negyedik észrevételünk Mátyás Flórián stílusát illeti. Kérjük őt, hogy ha azt akarja, hogy művét a,, nagyobb közönség" is elolvassa, ne tegye olvashatlanná döbrenteismusa által. Természetes ugyan, hogy a ki sokat foglalkozik a régi nyelvvel, utoljára bele éli magát egészen, úgy hogy irálya is a régihez idomul: de ne panaszkodjék aztán, ha nem olvassák.