Relative Gyakoriság Kiszámítása
A tizedes szám százalékba való átszámításához adja át a decimális pontot két ponttal jobbra, és adja hozzá a százalékjelet. Például a decimális eredmény 0, 13 egyenlő 13% -kal. A 0. Relatív gyakoriság kiszámítása. 06 decimális eredmény 6% -nak felel meg (ne hagyja ki a nullát). tippek Fizikai szempontból a relatív gyakoriság egy adott esemény jelenlétét vagy előfordulását jelöli több sorozatban. Ha összeadja az adatkészlet összes elemének relatív gyakoriságát, akkor az összegnek 1-nek kell lennie. Ha az értékeket kerekítették, akkor valószínű, hogy ez az összeg nem pontosan 1, 0 eredményt eredményez. Ha az adatkészlet túl nagy az egyszerű számoláshoz, akkor a hibák elkerülése érdekében szükség lehet olyan alkalmazáscsomagokra, mint a Microsoft Excel vagy a MatLab.
GyakorisÁG FüGgvéNy
Relatív gyakorisági számítások következnek. Ez az oszlop azután lesz felhasználva, hogy az egyes x értékekre a számításokat befejezték. 2/3 módszer: A relatív gyakorisági eredmények kiszámítása Számolja meg az adatok mennyiségét. A relatív gyakoriság azt méri, hogy egy adott érték hányszor jelenik meg a teljes halmaz töredékében. Ennek kiszámításához tudnia kell, hogy hány adatpontja van a teljes adatkészletben. Ez az érték lesz a számításban használt tört nevezője. A fenti mintaadatkészletben az egyes elemek összeszámlálása összesen 16 adatpontot eredményez. Számolja meg az eredményeket. Meg kell határoznia, hogy az egyes adatpontok hányszor jelenjenek meg az eredményekben. Kiszámíthatja egy adott tétel relatív gyakoriságát, vagy összefoglalhatja a teljes készlet általános adatait. GYAKORISÁG függvény. Például a fenti adatkészletben vegye figyelembe az értéket. Ez az érték háromszor jelenik meg a listában. Osszuk el az eredményeket a halmaz teljes méretével. Ez a végső számítás az egyes elemek relatív gyakoriságának meghatározására.
Azt mondjuk: a B bekövetkezése valószínűbb. Dobókockával dobunk egyszer. Legyen C és D a következő két esemény: C: dobásunk eredménye kisebb, mint 3, D: dobásunk eredménye nagyobb, mint 4. Melyik esemény valószínűsége nagyobb? Aki többször játszott dobókockával, bizonyára észrevette, hogy a dobókocka szemközti lapján lévő két szám összege minden esetben hét. A fenti kérdés megválaszolásához gondoljuk azt, hogy két gyerek is figyeli a dobást, amely egy üvegasztal felületén történik. Az egyik gyerek a szokott módon figyeli a kimenetelt. A másik gyerek az asztal alatt fekve néz felfelé, így ő a dobókocka alján lévő számot látja, ezt tekinti a dobás eredményeként. A második gyerek igazából egy másik kísérletet figyel meg. A felső, illetve az alsó szám követése között egy szabványos dobókocka esetén nincs lényegi különbség. Ha az első gyerek azt látja, hogy a C esemény bekövetkezett, akkor a másik gyerek éppen a D esemény bekövetkezését könyveli el. Ez alapján jogos úgy éreznünk, hogy a két esemény valószínűsége nem különbözik.