Molnár Ferenc Életrajza
Magyar Filmszemle Életmű-díja 2006 - Maecenas-díj Kispest díszpolgára Könyvek: 2006 - Borzák Tibor: Színarany - Beszélgetések a Nemzet Színészeivel 2005 - Molnár Gál Péter:Zenthe Érdekességek: - Szerepelt a Magyar Rádió 1959–2007 között futó A Szabó család című rádiós telenovellájában is, amely Európa leghosszabb életű családregény-szerű rádiójátéka volt. Először Tibor, a zongorista szerepét játszotta, később pedig Kárpáti szerepét kapta meg. - 2007-ben szülőfalujában, Salgóbányán, emlékparkot alapítottak tiszteletére. - 2007-ben teret neveztek el róla Siklóson. - Vett egy telket Balatonszepezden, ott töltötte a nyarakat. Két nagy szenvedélye volt: a lovaglás és a vitorlázás. Lassan felépítette a házát, ahová gyakran meghívta barátait. Színházban: 2005 - Ne nevess korán - Fred (Játékszín) 2001 - Molnár Ferenc: Egy, kettő, három (Madách Színház) 2001 - Csíksomlyói passió - Sidó király és Deus Pater (Madách Színház) 2002 - West Side Story - Doc (Operett Színház) 2002 - Turini nyár - Antonio (Madách Színház) 2002 - Forgószínpad - Osgood Meeker (Madách Színház) Filmek: 2004 - Magyar vándor - Tenkes kapitány 2002 - Sobri, ponyvafilm - Toldalagy Zsigmond 2002 - Zsaruvér és csigavér 2: Több tonna kámfor - Záray százados 2001 - Zsaruvér és csigavér: A királyné nyakéke - Záray százados 2001 - Csocsó, avagy éljen május elseje!
Molnar Ferenc Életrajza
(1878 – 1952) Molnár Ferenc nagypolgári családba született, apja jómódú orvos volt Budapesten. Tanulmányait a fővárosban folytatta, 1896-ban Genfben hallgatott jogot, egy évvel később pedig már hírlapíróként dolgozott Budapesten. Első színdarabját, A doktor úr című darabot 1902-ben mutatták be, s akkor már íróként is kezdték egyre inkább elismerni. Prózáját már a kezdetektől szellemesség és szatirikus humor jellemezte, színdarabjaiban pedig az ütős, pörgős dialógusokra törekedett. Gyors írói sikereit A Pál utcai fiúk (1907), színpadon pedig A testőr (1910) tetőzte be. A társadalom valamennyi rétegéről volt mondandója, a maradandó teljesítménnyel szemben mégis a siker, a hatásosság vonzotta jobban. A Pál utcai fiúk a világirodalom egyik legszebb (többször megfilmesített) ifjúsági regénye lett. Molnár a magyar irodalom külföldön is széles körben elismert íróinak egyike. Azt azonban nem vitathatjuk el, hogy az írás inkább mesterség, mint hivatás volt számára. Az első világháborúban haditudósítóként jelentette meg írásait, majd Bécsbe, Svájcba, végül Amerikába emigrált, és a fasizmus előtörése után csak "vendégként" tért vissza hazájába.
Molnár Ferenc Iró Életrajza
Molnár Ferenc (született Neumann Ferenc, Budapest, 1878. január 12. – New York, 1952. április 1. ) író, újságíró. Unokái Horváth Ádám Kossuth-díjas filmrendező és Sárközi Mátyás író. Élete Molnár Ferenc 1878. január 12-én született, német-zsidó polgárcsaládban. Édesapja, Neumann Mór (1848–1907) sebész volt, de sokáig üzemorvosként dolgozott: előbb a Margit híd építésénél, majd a Ganz Gyárban. Édesanyja Wallfisch Jozefa volt. Középiskolai tanulmányait 1887 és 1895 között a Lónyai utcai Református Gimnáziumban végezte. Ekkor már aktívan újságírónak készült, de szülei nyomására 1896-tól egy évig a genfi egyetemen, később Budapesten jogot tanult. Ebben az időszakban már cikkei jelentek meg budapesti napilapokban, többek közt a Pesti Hírlapban, hazatérte után a Budapesti Naplóban. Ezzel párhuzamosan irodalmi műveken és idegen nyelvű színdarabok fordításán is dolgozott. Ekkoriban magyarosította nevét, azzal az indokkal, hogy felmenői közt akadt molnár. Első nagy feltűnést keltő írása az 1901-ben megjelent szatirikus regénye, Az éhes város volt.
Molnár Ferenc Életrajza
Első filmszerepét Nagy Sándor honvédtábornokként 1953 -ban alakította a Föltámadott a tengerben. A szerep kedvéért öttusázók megtanították lovagolni. Ezután romantikus vígjátékok főszerepei következtek. Számos filmben szerepelt, és szinkronhangként is bizonyított. 1983 -ban készült az Oscar-díjra is jelölt magyar-NSZK koprodukció a Jób lázadása, amelyben Zenthe Ferenc a Tisza-menti, módos falusi zsidó szerepében tűnt fel. Első feleségével, a testnevelőtanár Katalinnal évtizedeken át éltek nagy boldogsá fiuk 1953-ban született. 1983 -ban Katalin halála után volt a Játék a kastélyban című Molnár Ferenc darab premierje. Kollégái a szünetben hallották, amint Zenthe az öltözőben zokog. Egy esztendőn át élt magányosan, majd megismerkedett a második feleségével, Gizellával, aki élete utolsó percéig vigyázott rá. 1987-1999 között a Szomszédok című teleregény egyik szereplő bácsi 1999. december 30-án a 331. résszel fejeződött be. 2005 -ben a nemzet színészévé választották. Ugyanebben az évben az MTA Magyar Örökség-díjjal tüntette ki.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Dobó család címerével foglalkozik. Dobó István síremléke Dobó Ferenc és Kerecsényi Judit síremléke Kályhacsempe töredékek a Dobó-család címerével, 16. század második fele Sárospatak-vár Fehér színű, apró kaviccsal soványított agyagból égetett, zöldmázas kályhacsempe töredékei. A csempe kiszerkeszthető mérete 22x22 cm. A csempeképen címerpajzsban lévő koronából kinövő, elöl egyenesre nyírott hajú férfi alakja áll bő talárban. A férfi jobb kezével mellig érő szakállát fogja, bal kezében egy könyvet tart. A címersisakon lévő koronából ismét a pajzsban ábrázolt férfialak emelkedik ki, a pajzsot leveles takaró fogja körül. A teljes címert koronás sárkánykígyó övezi. A csempén ábrázolt címer a magyar heraldika szempontjából nagyon fontos, mert a Pálóczi és a Dobó-család közös törzsből való eredetét és címerközösségét bizonyítja. A koronás sárkánykígyó a Sárkány-rend jelvényeként került a címerre.