Bejegyzett Élettársi Kapcsolat Törvény
AZ ÉLETTÁRSI KÖZÖSSÉG KÜLÖN SZABÁLYAI Mikor jön létre élettársi kapcsolat? (Élettársi kapcsolat) Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (a továbbiakban: életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban. Kik élhetnek élettársi kapcsolatban? Míg házasságot csak férfi és nő köthet, addig jogilag is elfogadott élettársi kapcsolatban 1996 óta azonos nemű személyek is élhetnek. Ha élettársi kapcsolatban élek, annak ugyan az a következménye mintha házasságot kötöttem volna? Itthon: Alkotmányos az élettársi kapcsolatról szóló törvény | hvg.hu. Az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolata sok tekintetben azonos következményeket jelent a különneműek házasságával. A be nem jegyzett élettársi kapcsolatban élő férfi és nő esetére pedig létezik olyan jogszabályi kör, amelynek keretei között az élettárs és a házastárs jogi helyzete azonos.
- 2009. évi XXIX. törvény - Nemzeti Jogszabálytár
- Itthon: Alkotmányos az élettársi kapcsolatról szóló törvény | hvg.hu
- Élettársi kapcsolat jogi szemmel: kik lehetnek élettársak? - Érthető Jog
2009. Évi Xxix. Törvény - Nemzeti Jogszabálytár
Az Ab akkori indoklása szerint az akkor elfogadott törvény homogén csoportként kezelte a különböző és azonos nemű emberek párkapcsolatait, és tartalmazott egy olyan szabályt, amely a bejegyzett élettársi kapcsolatot a lényeges tartalom tekintetében azonossá tette a házassággal. Az újabb, módosított törvényjavaslat 2009 tavaszán került ismét a Ház elé, és a képviselők áprilisban végül 199 igen, 159 nem és 8 tartózkodás mellett szavazták meg a jogszabályt. A szavazásnál az MSZP 183 és az SZDSZ 16 képviselője szavazott igennel, míg a Fidesz, a KDNP és hat független képviselő a nem gombot nyomta meg. Élettársi kapcsolat jogi szemmel: kik lehetnek élettársak? - Érthető Jog. A törvény szerint bejegyzett élettársi kapcsolatot két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy létesíthet anyakönyvvezető előtt. A jogszabály elfogadása után a KDNP ismét levélben fordult az államfőhöz, azt kérve, fontolja meg a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény aláírását, és kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól. Az SZDSZ viszont üdvözölte a jogszabály elfogadását.
Itthon: Alkotmányos Az Élettársi Kapcsolatról Szóló Törvény | Hvg.Hu
Ha ez sikerül, akkor saját jogán maradhat az ingatlanban. Élettárs az új Ptk. -ban Viszonylag gyakori hiba (főleg ha valamelyik fél kenyértörésre készül), hogy elkezdik tanulmányozni a Ptk. (2013. évi V. törvény) élettársakra vonatkozó rendelkezéseit, hogy felkészültek legyenek. Nos, a Ptk. hatályával foglalkozó jogszabály szerint viszont az új Ptk. -t csak azokra az élettársi viszonyokra lehet alkalmazni, amik 2014. 2009. évi XXIX. törvény - Nemzeti Jogszabálytár. március 15-től jöttek létre. Ha tehát a jelölt időpont előtt költöztek össze, jött létre az életközösség, akkor bizony a "régi" szabályokat kell alkalmazni. Némileg eltér a két törvény szabályozása, így nem árt résen lenni. Tehát csak akkor lapozgassák az új Ptk. -t, ha 2014. március 15. után költöztek össze. Élettárs tartása – "asszonytartás" Ha az élettársaknál megszakad az életközösség, és valamelyikük önhibáján kívül nem képes magát eltartani, akkor a másik féltől tartásdíjat kérhet. Ennek feltétele, hogy legalább egy évig együtt voltak és született közös gyermekük. De még ekkor sem feltétlen jogosult tartásra: ha súlyosan kifogásolható életvitele miatt mentek szét, vagy ha később minősíthetetlenül viselkedik volt párjával vagy családjával, akkor tartásra nem jogosult.
Élettársi Kapcsolat Jogi Szemmel: Kik Lehetnek Élettársak? - Érthető Jog
Élettársi vagyonjogi viszonyok szerződés nélkül Ha élettársi vagyonjogi szerződés hiányában az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők. Az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak minősül. Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés. A háztartásban, a gyermeknevelésben valamint a másik élettárs vállalkozásában végzett munka a szerzésben való közreműködésnek minősül. Ha a szerzésben való közreműködés aránya nem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni, kivéve, ha ez bármelyik élettársra nézve méltánytalan vagyoni hátrányt jelentene. Mindezek alapján a legtöbb alkalommal 50-50%-os vagyonmegosztás kerül megállapításra a bíróságokon. Tehát nem célravezető az a hozzáállás, amely szerint a férfi gyermekét otthon nevelő élettárs (anya) azért, mert a férfi szerint "semmit nem tesz, csak otthon neveli a gyermeket", mindezért ne járna neki vagyon az életközösség alatti szerzeményből.
Feltétel, hogy egyik fél sem él valaki mással élettársi kapcsolatban. Ahogy mondtam, a monogámia továbbra is feltétel. A pár tagjai nem egymás egyenesági rokonai. Vagyis kizárt az élettársi kapcsolat a szülő-gyermek, nagyszülő-unoka között. Az élettársak nem lehetnek egymás testvérei. Mit takar az a bizonyos életközösség az élettársi kapcsolat esetén? Az életközösséghez önmagában sem az érzelmi közösség, sem a gazdasági közösség, sem a közös háztartásban együttélés még nem elegendő. Vagyis nem elég, ha csak az egyik áll fenn. Gondoljunk csak bele! Az egyetemista lakótársak még nem válnak élettársakká csak azért, mert közösen bérlik a lakást. Az a pár sem él élettársi kapcsolatban, akik bár évek óta együttjárnak, de a mindennapjaikban nem élnek egy háztartásban, nem közösek a pénzügyeik. A Legfelsőbb Bíróság – mai nevén Kúria – kimondta, hogy egy pár esetén a közös szórakozások és utazások fizetése, illetve a másik anyagi támogatása önmagában még nem alapozza meg az élettársi kapcsolatot.