Füstbe Ment Terv Műfaja
1844. -ben Pesten a Pesti divatlap szerkesztője lesz. 1846. szeptember 8. -án a nagykárolyi megyeváron megismerkedett Szendrei Júliával, akivel 1847. -án megtartják az esküvőt. 1848. a forradalom lelkes résztvevője. decemberében született a fia, akit úgy hívtak, hogy Zoltán. 1849. -ben az utolsó verse Szörnyű idő címmel íródott. Petőfi Sándor: Füstbe ment terv című verse milyen felütésű?. július 31. -én a segesvári csatában tűnt el. Halálának körülményei tisztázatlanok a mai napig. Költészetének témakörei: - Népies helyzetdalok:A költő E/1-ben magát az emberalakot szólaltatja meg. Pl. : Befordultam a konyhába…, A borozó - Népies életképek: Egy-egy életdarabot, a nép életéből vett jelenetet ragad ki. Pl. : Megy a juhász a szamáron…, A csaplárné a betyárt szerette… - Tájversek: (tájleíró költemény: Egyrészt a táj leírása, másrészt a költőnek a tájhoz fűződő érzései, gondolatai) Pl. : Az Alföld, A puszta télen - Családi versek: Új témakör a költészetben, legszemélyesebb családi kapcsolatairól ír, közvetlen hangnemben. Pl. : Füstbe ment terv, István öcsémhez, Szülőimhez - Forradalmi versek: Pl.
Füstbe Ment Terv Műfaja
1847. -án kötöttek házasságot. Ezt követték a koltói kastélyban eltöltött boldog napok. A Júlia versek jellemzői: • Műfaji sokszínűség Pl. :Népdalszerű költemény: Reszket a bokor mert… Elégia: Szeptember végén Rapszódia: Minek nevezzelek Helyzetdal: Bírom végre… • Őszinteség • Egyszerűség • Természetesség • A boldogság képein az elégikusság uralkodik • A költő számára az asszony társ, partner a szerelemben A szakítás verseként született a Reszket a bokor, mert… című dal. A vers sorsfordító Petőfi életében, ugyanis ezen vers hatására Júlia beleegyezik a házasságba. A vers szerkezetileg 3 versszak: • Az 1. Füstbe ment terv műfaja. egység a beletörődés • A 2. egység a vágyakozás • A 3. egység a kijózanodás A vers központi kérdése: "Szeretsz rózsaszálam? " Házasságkötésük után Koltón íródott a Szeptember végén című elégia (legboldogabb időben gondol az elmúlásra). A vers témája: A szerelem, a boldogság illetve az ember múlandósága. A vers szerkezete: 3 versszak • Az 1. versszak a közvetlen tájszemléletből indul ki, melynek helyszíne a koltói kastély parkja.
Füstbe Ment Terv Műfaja Teljes Film
A Füstbement terv 4 strófából és 16 sorból áll. Kiérlelt, formailag tökéletes mű. Harmonikusságából az is érzékelhető, hogy Petőfi nyugodt körülmények közt írta (néhány nappal hazatérése után). Ezt a lelki harmóniát nyelvtanilag is igazolják a használt igeidők: a nyugodtabb, visszatekintőbb jellegű múlt időt még a vers végén sem váltja fel jelen idő. Petőfi Sándor: Füstbement terv (elemzés) – Jegyzetek. A jelen idő olyan hatásfokozás lenne, amire nincsen szükség: a vers lélektani hitelessége anélkül is vitathatatlan. A versben semmi felesleges, semmi érzelgős nincs, sőt, kifejezetten szűkszavú. Mégis érezzük az anya iránti nagy-nagy szeretet meg nem fogalmazhatóságát, ami nemcsak ebből a versből derül ki, hanem Petőfi családlírájának minden leírt sorából. (A kimondhatatlanság valójában irodalmi toposz, ami jól ismert az európai kultúrkörben és Petőfinél sem ritka. ) Petőfi stílusában nincsenek rikító színek, nincsenek nagy képi fantáziáról árulkodó metaforák vagy hasonlatok, hanem inkább azt tapasztaljuk, hogy a költő igyekszik köznapivá tenni, "vulgarizálni" képeit.
Oldalak: 1 2