In Horatium Elemzés

Friday, 12 July 2024

Szüntelenül lobog főnix-világunk. Igy nem is él soha, mi soha meg nem halt. Halálnak köszönöd életedet, fü és vad! Minden e földön, minden a föld fölött folytonfolyású, mint csobogó patak s «nem lépsz be kétszer egy patakba», így akarák Thanatos s Aiolos. Babits Mihály: In Horatium (elemzés) – Oldal 2 a 4-ből – Jegyzetek. Ekként a dal is légyen örökkön új, a régi eszme váltson ezer köpenyt, s a régi forma új eszmének öltönyeként kerekedjen újra. S ha Tibur gazdadalnoka egykor ily mértéken zengte a megelégedést, hadd dalljam rajt ma himnuszát én a soha-meg-nem-elégedésnek! Minden a földön, minden a föld fölött folytonfolyású, mint hegyi záporár, hullámtörés, lavina, láva s tűz, örökös lobogó. – Te is vesd el restségednek ónsulyu köntösét, elégeld már meg a megelégedést, légy könnyű, mint a hab s a felhő, mint a madár, a halál, a szél az. Görnyedt szerénység, kishitű pórerény ne nyomja lelked járomunott nyakát: törékeny bár, tengerre termett, hagyj kikötőt s aranyos középszert s szabad szolgájuk, állj akarattal a rejtett erőkhöz, melyek a változás százszínű, soha el nem kapcsolt kúsza kerek koszorúját fonják.

  1. Babits Mihály: In Horatium (elemzés) – Oldal 2 a 4-ből – Jegyzetek

Babits Mihály: In Horatium (Elemzés) &Ndash; Oldal 2 A 4-Ből &Ndash; Jegyzetek

helyes magatartásformát megfogalmazó tételmondat, 2-5. kifejtés, magyarázat, 6. tételmondat összegző értékű változata -hajótoposz: a hajózás mint az életen való biztonságos átjutás ősképe a görög irodalomban visszatérő irodalmi toposz -legfőbb érték: a belső szabadság, a körülményektől való lelki függetlenség -szapphói versszak (6 szapphói strófa) Horatius jelenléte a magyar irodalomban 1.

Babits Mihály, teljes nevén: Babits Mihály László Ákos (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, Krisztinaváros, 1941. augusztus 4. ) költő, író, irodalomtörténész, műfordító Mit tudom én, mi szeretnék lenni! Pehely vagyok, olvadok a hóval, mely elfoly mint könny, elszáll mint sóhaj. Költészete Költészete évtizedeken át a magyar líra élvonalában állt. Értelmi gazdagság, sokszínűség és csiszolt verskultúra jellemzi. Korai éveiben a személytelen líra meghonosítására törekedett, erkölcsi felelősségtudattól áthatott, személyes arculata – erős érzelmi hatás egyidejű megjelenésével – inkább csak a háborús évektől jellemzi lírájának egy részét. Fortissimo című verséért – amelyben az első világháború tombolásának meg nem akadályozása miatt Istennel is pörbe szállt – vallás elleni vétség címen indítottak ellene eljárást; ugyanakkor művei sokaságában vall közvetetten vagy közvetlenül is alapjában katolikus világszemléletéről. Elmélyült gondolkodása érvényesült részben filozófiai tárgyú esszéiben és az európai irodalom áttekintésében.
Élő Kamerás Drón