Búcsú Versek Barátoknak
Hiszem és Vallom, hogy ezt a nemes faladatot, amely egyben szolgálat, csak megfelelő lelkülettel, empátiával, és legfőképp szeretettel lehet végezni! MOLNÁR ENDRE Tisztelt Gyászoló Családtagok! Molnár Endre vagyok. 1973-ban születtem. A középiskola elvégzése után Veszprémbe, Lelkészképző főiskolát végeztem, amit 2000-ben fejeztem be. Azóta végzek búcsúztatást (felszentelt papként), mint egyházi, mint polgári vonalon. Célom volt mindig az emberek személyes megismerése, a személyes kapcsolatfelvétel, mert egy búcsúztatás is akkor lehet csak teljes, ha bele tudom magam élni a hozzátartozók érzelmeibe, a gyászukba. Nálam a legfontosabb az, hogy az elhunyttól úgy tudjak elbúcsúzni, mintha az én hozzátartozóm lett volna. Nem akarok elbeszélni a gyászolók feje felett, üres szólamokat mondani, ami nem a gyászolókhoz szól. Egy búcsúztatás legyen személyes, szép, és szóljon a gyászolókhoz, legyen üzenete az itt maradottakhoz. Ez a cél vezérel, amikor egy búcsúztatási szöveget összeállítok. Keressen bizalommal!
Dr. DULAI ROLAND Tisztelt Gyászolók! Engedjék meg, hogy néhány mondatban bemutatkozzak. Dulai Rolandnak hívnak, 1978-ban születtem Egerben. Gimnáziumi tanulmányaim elvégzését követően az egyetemi évek során Teológus és Kultúra történész diplomákat szereztem. Polgári és Egyház Búcsúztatásokat 2004 – től szolgálatkészen végzem Budapesten és Vidéken egyaránt. Az elmúlt évek számos gyászoló család búcsúzott hozzátartozójától, jó ismerősétől az én közreműködésemmel. Mind az Egyházi és mind a Polgári búcsúztatást Hivatásomnak tekintem és élem meg. A búcsúztatásokat az évek alatt magas színvonalon elismeréssel végezem a gyászoló családok részére. A személyes találkozás lehetőségét megadva, meghallgatva a családokat, személyre szóló búcsúbeszédet készítek – amelyet ha szükséges, a családdal egyeztetve kérésüknek megfelelően kijavítok – hiszen mindenki azt szeretné, hogy a végső búcsú valóban szép és méltóságteljes legyen, – mert itt szembesülnek azzal, hogy az élet valójában véges, és soha vissza nem térő alkalom, hogy élhetünk.
Nézz vissza most egy percre, nézz az útra Nézd meg, mit tett, mit alkotott a munka, Nézz vissza…aztán ismét csak előre, S indulj tovább az alkotó jövőbe. Kiss Jenő. Donászy Magda: Búcsú Búcsúzzunk jó kedvvel, búcsúzzunk vidáman, egyszer találkozunk majd az iskolában. Addig arra kérem az új nagycsoportot, mackóra, babára viseljenek gondot. Vigyázzatok könyvre, kisszékre, kiságyra, kedves új nagycsoport, a viszontlátásra. Raggamby András: Búcsúzás Édes tanár néni El kell mostan válnunk! Egy-két nap és már nem ide, Más osztályba járunk! Hálásan köszönünk Minden jót és szépet, Nem feledjük a sok kedves Iskolás emléket. Azokat se, akik Velünk foglalkoztak, S értünk annyi fáradságos Áldozatot hoztak Radó Lili: Búcsú az óvodától Óvónénit köszönti ma minden versünk, kis dalunk: elbúcsúzunk, mert az ősszel iskolába indulunk! Búcsúzunk az óvodától köszöntővel, énekkel. De amit itt megtanultunk, nem felejtjük mégsem el. S ha lármáztunk is egyszer-egyszer s okoztunk is néha bajt, kérjük mégis: szeretettel gondoljon ránk vissza majd!
Amit szeretnék továbbra is a gyászoló családok vigasztalására fordítani, időt és energiát nem kímélve. Keressen bizalommal! SZILÁGYI MÁRIA "Az életnek véget kell érnie, de a szeretetnek nem" / Szilágyi Mária vagyok, az Egri Tanárképző Főiskolán népművelés-pedagógia szakon diplomáztam. Hosszú éveken át humán területen dolgoztam, alkalmam volt megismerni az emberek minden rezdülését. Az évek során saját szomorú tapasztalataim is ráébresztettek arra, mennyire fontos a segítő kéz, és néhány megnyugtató szó életünk egyik legfájdalmasabb időszakában. Hospice területen közelebb kerültem az elmúláshoz, és nemcsak a távozók, de az itt maradó hozzátartozók lelkéhez is. Immár ötödik éve hivatásomnak tekintem a polgári búcsúztatást. Mindig arra törekszem, hogy a gyászoló hozzátartozók kívánságát maximálisan figyelembe véve nyújtsak segítséget a legméltóbb búcsúhoz. Keressen bizalommal. JUHÁSZ GERGELY Engedjék meg, hogy néhány mondatban bemutassam magamat és hívatásomat. Juhász Gergelynek hívnak, 1979-ben születtem Miskolcon.
Közös az iskolánk. Mosolygunk egymásra. Mosolygunk a világra. Mosolygunk az épületre. Mosolygunk a tanárnőre. Búcsút intünk a perceknek. Búcsút intünk a helyeknek. Búcsút intünk életünk. Legszebb négy évének! Itt van hát ez a nap is, Nem vártuk eljött mégis. Könnyeink hullanak emlékeink poraira, S lágy zenének szól dallama. Az életet élni kell, Ha hív hát menni kell. Visszatáncolni nem lehet, Hát arra menj amerre a szíved vezet. Bár lelked vérzik, Te mégis mosolyogva lépdelsz végig, Ajkad még valamit rebeg, S ábrándosan kémleled az eget. Nem mondasz semmit, Hisz úgyis tudja mindenki. Láss vissza a múltba, És álmodd az egészet újra! Elballag egy csomó diák, itt hagyják az iskolát. Kézfogás, egy paskolás A régi barát vállára, Még egyszer, utoljára. Bánat és a szomorúság, E két érzés most egyre megy, Mint a váltólázas kórság, Olyan e kedélyegyveleg. Ő elmegy Te elmész Én elmegyek Búcsúzással kapcsolatos idézetek Horváth Piroska. Kisfalumnak szeretettel. Itt van otthonom, itt hajtom álomra fejem, Itt tanultam szólni édesanyanyelvemen.