A Világ Eredete Festmény 2019
Halil Şerif Bey aktív társadalmi életet élt, nemcsak a festőkkel ápolt szoros kapcsolatot, de írók, költők és újságírók is gyakorta megfordultak otthonában, hogy az elköltött vacsora után megnézhessék a gyűjteményét. Gustave Courbet Courbet-tól mintegy féltucatnyi művet vásárolt meg, ezek közül az egyik leghíresebb A világ eredete, de az ő tulajdonába került az akkoriban szintén nagy botrányt kavaró Álom című alkotás is, amelyen két álomba merült mezítelen hölgy végtagjai fonódnak egymásba. Halil Bey nagyvilági életmódja, a tekintélyes gyűjtemény felhalmozása és nem titkolt játékszenvedélye egyenként hozzájárult ahhoz, hogy 1868-ra súlyosan eladósodjon. Helyzetén az sem segített, hogy a legtöbb képét eladta és pénzzé tette kairói és isztambuli ingóságait is. Az anyagi csőd után visszatért Isztambulba, majd a Porta bécsi nagykövete lett. Bár folyamatosan azon munkálkodott, hogy mielőbb visszajuthasson Párizsba, ez legközelebb csak 1877-ben sikerült, ezúttal párizsi nagykövetként. A szeretett városának atmoszférája azonban megváltozott, és ő sem volt már az az aranyifjú, akire 10 évvel korábban a társadalmi élet egyik meghatározó figurájaként tekintettek.
A Világ Eredete Festmény 3
Értékelés: 57 szavazatból Mátyás király vállát nemcsak a kormányzás terhe, de a nősülés kotelessége is nyomasztja. Hogy a gondoktól szabaduljon, álruhába vadászni megy. Így jut el Gyevibe, a világ közepére, ahol a törvény maga a bíró, akire természetesen semmilyen törvény nem vonatkozik. A dölyfös bíró fogdába záratja az álruhás királyt, miközben a királyi udvarban csak gyűlnek a menyasszony jelöltek, nem kis diplomáciai bonyodalmat okozva. Stáblista: Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Témaválasztása szinte teljes körű a természet- az ember- és a művészetek ábrázolása terén. Jean-Baptiste Camille Corot mellett a barbizoni iskola legnagyobb hatású festője. Realista stílusának hatása a festőkre éppen úgy érvényesült, mint Millet szociális érzékenysége. A barbizoni festők szabadtéri megfigyeléseken alapuló tájképfestészete, Corot és Courbet realizmusa már előrevetítik a festészet modern képviselőit, Édouard Manet és az impresszionisták megjelenését.