Koronavírus: Tényleg Véd A Bcg-Oltás? - Házipatika
A szakemberek meglepő megállapításra jutottak. Azt látták, hogy az új típusú koronavírus ugyanolyan gyorsan terjedt el ott, ahol csak az elmúlt 20 évben tették kötelezővé a BCG-oltást, mint azokban az országokban, ahol még mindig nem kötelező. Ahol viszont már több mint 20 éve kötelező a BCG-oltás, ott a lakosság valóban ellenállóbb lehet a COVID-19-cel szemben. Ez igaz tehát a magyarokra is, itthon ugyanis már 1954 óta alkalmazzák a tuberkulózist megelőző oltást. A szakértők ezt azzal magyarázzák, hogy a BCG-oltás koronavírus elleni védő hatásának érvényesüléséhez a tuberkulózis elleni nyájimmunitásra van szükség. Tehát a lakosság jelentős részének meg kell kapnia a BCG-t ahhoz, hogy ez a koronavírus terjedésére is hatással legyen. Felnőttkorban beadva is véd? Müller Cecília bejelentette, kitolták a határidőt - Kiskegyed. A fentiek tehát bizonyítékot jelenthetnek arra, hogy a BCG-oltás a koronavírus-járvány elleni küzdelem hatékony eszköze lehet. Az azonban még mindig kérdéses, hogy vajon azok is védettek lesznek-e a COVID-19 ellen, akik felnőttként kapják meg a BCG-t. Ezzel kapcsolatban egyébként épp folyik egy kutatás Ausztráliában, amely során egészségügyi dolgozókat oltanak be a tuberkulózis ellen, és megnézik, hogy ettől csökken-e az alanyok koronavírus-fertőződési kockázata.
- Müller Cecília bejelentette, kitolták a határidőt - Kiskegyed
- Koronavírus: tényleg véd a BCG-oltás? - HáziPatika
Müller Cecília Bejelentette, Kitolták A Határidőt - Kiskegyed
Úgy tűnik, mégis lehet kapcsolat a kötelező BCG-oltás és az adott ország koronavírus-fertőzöttsége között. Az Egyesült Államokban 80 százalékkal kevesebb áldozata lett volna a koronavírus-járványnak, ha a kétezres évekig bevezették volna a kötelező BCG-oltást - állapították meg a Michigani Egyetem kutatói. A Science Advances folyóiratban közzétett tanulmány az első számottevő tudományos dokumentum a témával kapcsolatban. A kutatók nem az összes koronavírus-fertőzött és áldozat számát vették alapul, hanem a számok növekedési ütemét. Minden országban az első 100 beteg, illetve az első haláleset utáni 30 napot vizsgálták - írta meg a Medical News Today. A szakemberek emelett figyelembe vették az idősek arányát az adott ország lakosságában, továbbá a népsűrűséget és az egy főre jutó GDP nagyságát is. Koronavírus: tényleg véd a BCG-oltás? - HáziPatika. Tényleg véd a BCG-oltás a COVID-19 ellen? Képünk illusztráció, forrása: Getty Images Nem mindegy, mikor tették kötelezővé Orbán: a lakosságon múlik a koronavírus elleni védekezés sikeressége - részletek!
Koronavírus: Tényleg Véd A Bcg-Oltás? - Házipatika
Különösen sok áldozatott szedett Magyarországon a morbus hungaricusnak is nevezett népbetegség a századelőn, amikor a rosszul táplált, szegény rétegekben tömegesen pusztított. Fokozatosan hozta meg a TBC elleni szívós és kitartó küzdelem az eredményét. 1970-ben 10000, tíz év múlva 5000, 1990-ben pedig már csak 3600 új TBC-s beteget regisztráltak hazánkban. Kétségessé tették viszont a száz éves küzdelem árán elért eredményeket az utóbbi évek. Ismét növekszik ugyanis a friss megbetegedések száma és ma már 11 ezer beteget tartanak Magyarországon nyilván, akik közül évente 700-an halnak meg. A TBC egyébként világszerte támad, a malária és a hepatitis B (májgyulladás) mellett ott van a legtöbb megbetegedést okozó fertőző betegségek között. Forrás: Medipress
Alkalmazásakor nem növekedett az inzulintermelés vagy csökkent az inzulinrezisztencia, ezért más lehetőségeket kellett keresni a hatásosság mögött. Úgy vélik, hogy az úgynevezett aerob glikolízis nevű folyamat okozza a kedvező hatást, amely a sejteket több cukor fogyasztására sarkallja. A folyamat, úgy tűnik, leáll, amikor a vércukorszint csökken, ez pedig megakadályozza, hogy a vércukorszint túl alacsonyra essen, ami szintén problémát jelenthet. Faustman szerint ez azt jelentheti, hogy a vakcina hasznos lehet a 2-es típusú cukorbetegeknél is - írja a WebMD.