Hiányzik Az Ölelésed
---Ez a búcsú a legmélyebb seb, amit életemben elszenvedtem. Mond miért Hiányzol? Hiányzik a nevetésed Hiányzik az ölelésed Hiányzik minden érintésed. Hiányzik a pillantásod Hiányzik az ébresztésed Hiányzik a reggeli kávé illata, Hiányzik becéz? szép szavad. Hiányzik a reggeli ébredésed Hiányzik a mosolyod Hiányzik a simításod Hiányzik a barna szemed, pillantásod Hiányzik a sétánk az iskola felé Hiányzik a kacaj, melyet gyermeked küld feléd Hiányzik a kézfogásod Hiányzik a sietésed Hiányzik a pihenésünk Hiányzik a f? zésünk Hiányzik a rendtevésünk Hiányzik minden érintésünk. Hiányzik az utazásunk Hiányzik a vásárlásunk Egyszóval mondva minden hiányzik mit együtt csináltunk. De legjobban TE HIÁNYZOL!!! Verba Maya verse Utolsó vallomás Mondd el mit szeretnél? Ne keresselek? Hol vagy? – Füzetlapok. -Csak egy perc volt, nem több: Megszerettelek Elengedjelek? -Csak egy perc volt, örök lett: Nem felejtelek Köszönöm mindenkinek drága férjemért gyújtott gyertyákat, és szép képeket, idézeteket!
Viviennvagyok(:
Hiányzik az ölelésed, csókjaidnak negédes érintése. Hiányzik tekinteted tisztasága, mellyel lelkem simogattad. Hiányzik szavaidnak sugallata, ahogy a fülembe súgod mindazt, amit érzel. Üresség tombol bennem mikor felkelek, mikor nyugovóra térek. Üresség van a szívemben, már a parázs is kialudt, nincs ki felébressze. Valahol mélyen még várok rád, valahol te is ugyanígy érzel. Valahol, valamikor talán egymásra találhatunk. Viviennvagyok(:. Addig álmaimban élsz tovább. 2014. április 26. szombat
Zoltán (Bogdán Zoltán) Született: 1959. 1. 17., Gyula, Meghalt: 2010. 10. 2., Aszód Álmodtunk egy öregkort, csodásat és szépet, de a kegyetlen halál mindent összetépett. Csoda volt, hogy éltél, és bennünket szerettél, nekünk nem is haltál meg, csak álmodni mentél. Egy reményünk van, mi éltet és vezet, hogy egyszer majd találkozunk veled. A bölcsőtől a koporsóig Minden múlandó, illanó itt. Ma még jövő, holnapra múlt, A tarka lepke porba hullt. Síromnál sírva meg ne állj! Nem vagyok ott, nincs is halál. SÍRVA JÖTTÉL A VILÁGRA, KÖRÜLÖTTED MINDENKI NEVETETT, MOSOLYOGVA MENTÉL EL ÉS KÖRÜLÖTTED MINDENKI SÍRT! Outsider — Hiányzik az ölelésed.... Könnyeket hullathatsz, mert elment, vagy mosolyoghatsz, mert élt. Becsukhatod szemed, s kívánhatod, hogy visszajöjjön, vagy kinyithatod szemed, s láthatod, mi mindent hagyott hátra. Emlékezhetsz Rá, s csak arra, hogy elment, vagy ápolhatod emlékét, hogy tovább vább »élhessen. " Drága Életem! Egy négyes fokozatú rákot túl éltünk. Újra felépítettük az életünket. Újra megtanultál enni, inni és mindent, hogy er?
Hol Vagy? – Füzetlapok
Lájkolás nélkül megtekinthetők. Képek, idézetek, szerelmes idézetek, viccek egy helyen.
Nem vagyok egyik sem. Ember vagyok. Tele örömmel, fájdalommal és szenvedéssel. Ahogy mindenki. Tíz napja temettek el, és én minden délután kimegyek hozzád. Néha csak üldögélek szótlanul és emlékezem. Máskor sírok egy sort, mert eszembe jut egy apró mozzanat a közös időnkből. De van, amikor csak jól esik a közeledben lenni. Tudom, rémisztő ezt mondani, de szeretek veled lenni most is. Ilyenkor az emlékek megfényesednek, és nem gondolok másra, csak azokra a pillanatokra, amik nekünk jutottak. Tegnap vittem neked egy szív alakú kavicsot. Hazafelé találtam a járda szélén és nem bírtam otthagyni. Alaposan megtisztogattam és letettem a sírodra, amelyen már erősen hervadoznak a virágok. Az enyém nincs köztük. Én nem viszek, nem vihetek. Nem akarom, hogy feltűnjön, hogy ott jártam. De az igazi ok az, hogy el sem hiszem, hogy ott vagy. Ha a lépteket hallok a folyosón, azonnal fülelni kezdek, és várom, hogy kis koppantásod jelezze, megjöttél. Hallom, amint a lábtörlőn súrlódik a cipőd, én meg azonnal mosolyogni kezdek.
Outsider — Hiányzik Az Ölelésed...
2020. december 21. Komment Hiányzik, hogy rám nézz, hogy hozzám érj, hogy elmosolyodj, amikor hozzád érek, hiányzik, hogy melletted aludjak el, és melletted ébredjek fel. Hiányoznak a séták, a beszélgetések, az, hogy meghallgass, és úgy igazán rám figyelj. Hiányzik a szerelmed, az ölelésed, a szereteted, hiányzik minden belőled. Hiányoznak a veszekedések is, hiányzik, hogy haragudj rám, hogy megpróbálj kiengesztelni, hiányzik, hogy kibéküljünk, és az is, hogy ismét megsértődjek. Hiányoznak a közös utazások, a balhék, hiányzik, hogy együtt késsük le a gépet, együtt foglaljuk le a legrosszabb szállásokat, és együtt küldjük vissza az ételeket az étteremben. Hiányzik, hogy haragudj rám, amiért nem tudom rendesen megnevelni a kutyát, amiért már megint előbb beszélek, mint gondolkodnék, amiért már megint ok nélkül puffogok. Hiányzik, hogy felébredjek, amikor hazaérsz éjszaka, és hiányzik, hogy kicsit durcás lehessek, amiért megint nem szóltál, hogy késni fogsz. Hiányzik a hangod, hiányzik, ahogy azt mondod, hogy szeretsz, hogy szép vagyok, én vagyok számodra a legfontosabb.
Nem akarom látni, ha nincs tovább