PÉCsi SÁNdor RelikviÁI | 168.Hu

Cserje Zsuzsa dramaturg, rendező szerint Pécsi Sándor valójában mindent tudott a színészetről: – Imádtam. Kedvenc színészem volt. A Cserje utcában lakott, miatta vettem fel a Cserje vezetéknevet. Tőle kértem tanácsot, vajon érdemes-e nekem a színészettel is megpróbálkoznom bölcsészként. Azt mondta, nem javasolja, a rendezés vagy a dramaturgia inkább az én "színházi műfajom". Ma már tudom, mennyire igaza volt – említi Cserje Zsuzsa a 168 Órának. Hozzáteszi: annyira rajongott Pécsi Sándorért, hogy gyűjteni kezdte – már évtizedekkel korábban – a vele kapcsolatos dolgokat. Egyebek mellett különböző színdarabpéldányokat, dedikációkat, róla készült festményeket, fotókat az előadásairól, színlapokat. – Kabalaként őrzök egy ördögfiókát, amelyet tőle kaptam a Tanner John házasságának valamelyik szilveszteri előadása után. Ő volt benne Mendoza. Aukción jutottam hozzá például ahhoz a levélhez, amelyben értesítik, hogy fölvették a színiakadémiára. Megszereztem régi iskolásfüzeteit, igazolványait is.

Mtva Archívum | Pécsi Sándor Színész

És hozzám került a "házi naplója", amely voltaképpen egy vendégkönyv: sokszor szervezett vacsoratársaságot a lakására, és a megjelentek – Darvas Ivántól Weöres Sándorig – írtak néhány sort ebbe a naplóba arról, mit ettek, hogyan érezték magukat. Nálam van a Pillantás a hídról előadáspéldánya is: Pécsi Eddie Carbonét alakította Miller drámájában. Nemcsak megjegyzéseket fűzött a szöveghez, de tele is rajzolta a szerepkönyvét. Cserje Zsuzsa magángyűjteményéből nyílt kiállítás Mohorán, a Tolnay Klári Emlékmúzeumban, a tárlat még három hétig látható. Tolnay és Pécsi sokat játszottak együtt. Például A vágy villamosában. Tennessee Williams darabjának a Madáchban volt az ősbemutatója 1962-ben. Blanche-ot Tolnay Klári, Stanleyt Avar István, Mitchet Pécsi Sándor, Stellát pedig Vass Éva játszotta. De a Pillantás a hídról előadásában is Pécsi volt Tolnay partnere. Pécsi Sándor csak ötvenesztendős volt, amikor 1972-ben meghalt – Falstaff szerepére készülve, szemüveggel az orrán. Szívrohamot kapott.

: Pécs - Numizmatika - Árak, Akciók, Vásárlás Olcsón - Vatera.Hu

József (1970) Pekka Lounea: Álomtalan éjszaka (1970) Rolland, Romain: Colas Breugnon (1970) Sós György: A szürke autó utasai (1970) Az elhagyott robot (1972) Díjai, elismerései [ szerkesztés] Emléktáblája egykori lakhelyén, a Cserje utca 6. szám alatt Kossuth-díj (1951, 1953) Érdemes művész (1961) Kiváló művész (1968) Emlékezete [ szerkesztés] A nevét őrzi Sajószentpéteren a Központi Általános Iskola Pécsi Sándor Tagiskolája. A portréja megtalálható Kazincbarcikán az Egressy Béni Művelődési Központ aulájában a Múzsák-Művészek-Művészetek nagyméretű olajfestményen ( Mezey István (festő) alkotása). Sárospatakon utcát neveztek el róla. [5] Emlékét őrzi a harsányi székhelyű Pécsi Sándor Guruló Színház. [6] Emléktáblát helyeztek el tiszteletére egykori lakhelyén. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 Sajószentpéter szülötte Pécsi Sándor (1922-1971) színész. (Hozzáférés: 2011. )

A Bajor Gizi Színészmúzeumban március 18-án megnyílt életmű-kiállítás mottója egy Szécsi Margit-idézet: "S ha láttál arcot összeállni szivárványból és bitóból. Homlokot ahol a nap árnyéka a kivégzési pecsét Arc-mezőt ahol a ráncok, redők A világ fölfedezésén ámuló költeménysorok... Ez volt az arc, ahol merészség és bukás tündöklő mosollyal összeállni kényszerül... " A tárlat Cserje Zsuzsa magángyűjteményéből, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet anyagából készült, és június 24-ig látogatható.

Árendás Kertészet Szeged Nyitvatartás