Kémiai Reakciók Csoportosítása
A kémiai változásokat, más néven kémiai reakciókat, többféleképpen csoportosíthatjuk. Az egyesülés során két vagy több anyagból egy új anyag, bomláskor egy anyagból két vagy több új anyag keletkezik. Az oxigénnel való egyesülés oxidáció, amelyet általában égésnek is nevezünk. Kémia: Kvalitatív kémiai analízis. Égés azonban nemcsak egyesülés lehet. A gyors égés során nagy hőfelszabadulás és fény-, esetleg hangkibocsátás is érzékelhető. Nem minden oxidáció égés: a nitrogén és az oxigén egyesülése, azaz a nitrogén oxidációja például endoterm folyamat. A fizikai változások és a kémiai reakciók közben is megváltozik a rendszer belső energiája. Exoterm folyamatok során a rendszer energiája csökken, a kisugárzott hőt környezetének adja át. Az endoterm folyamatokban a rendszer energiája nő, ezért a legtöbb endoterm folyamat csak erős melegítés vagy más, folyamatos energiaközlés hatására megy végbe.
Kémia: Kvalitatív Kémiai Analízis
A fizikai változások és a kémiai reakciók közben is megváltozik a rendszer belső energiája. Exoterm folyamatok során a rendszer energiája csökken, a kisugárzott hőt környezetének adja át. Általános kémia | Sulinet Tudásbázis. Az endoterm folyamatokban a rendszer energiája nő, ezért a legtöbb endoterm folyamat csak erős melegítés vagy más, folyamatos energiaközlés hatására megy végbe. A kémiai reakciók csoportosítása, reakciótípusok [ szerkesztés] A kémiai reakciók többféle szempontból csoportosíthatók. 1. A reakcióban részt vevő anyagok szerint [ szerkesztés] átalakulás (izomerizáció, A → B) NH 4 OCN → CO(NH 2) 2 ammónium-cianátból keletkezik karbamid bomlás (A → B + C) NH 4 OH → NH 3 +H 2 O ammónium-hidroxidból keletkezik víz és ammónia egyesülés (addíció, szintézis, A + B → C) C 2 H 4 +H 2 → C 2 H 6 eténből és hidrogénből keletkezik etán helyettesítés (szubsztitúció, A + BC → AC + B) cserebomlás (kölcsönös szubsztitúció, AC + BD → AD + BC, elsősorban vizes közegben jellemző) A reaktánsok az egyenlet bal oldalán szerepelnek, a kémiai reakciók kiindulási anyagai.
ÁLtaláNos KéMia | Sulinet TudáSbáZis
A nyomás növelése a Le Chatelier-elv értelmében (az "összehúzódás") a sztöchiometriaiszám-csökkenés irányába tolja el az egyensúlyt. (A nyomás növelésével a jeget megolvaszthatjuk, mivel a jég olvadása térfogatcsökkenéssel jár. ) KATALIZÁTOROK HATÁSA AZ EGYENSÚLYRA: A katalizátor mindkét irányban csökkenti az aktiválási energiát, ezért az egyensúly gyorsabban alakul ki, de az egyensúlyi koncentrációviszonyokat a katalizátorok nem befolyásolják. Az egyensúlyi állapot megzavarható. Ezt a Le Chatelier-elv alapján jellemezhetjük.
A folyamat során az átalakulás sebessége csökken (mivel csökken a kiindulási anyagok koncentrációja! ), a visszaalakulásé pedig nő (mivel a termékek koncentrációja nő! ) mindaddig, amíg a két sebesség egyenlővé nem válik! (lásd. ábra) Ekkor ún. dinamikus egyensúly alakul ki, melyben a két ellentétes, egyenlő sebességű folyamat tartja fenn a látszólagos változatlanságot! Az egyensúlyi állapotot jellemzi az EGYENSÚLYI ÁLLANDÓ, mely adott hőmérsékleten jellemző egy reakcióra. Az EGYENSÚLY TÖRVÉNYE (tömeghatás törvénye) szerint a termékek egyensúlyi koncentrációjának megfelelő hatványon vett szorzatából és a kiindulási anyagok egyensúlyi koncentrációjának megfelelő hatványon vett szorzatából képzett tört értéke adott hőmérsékleten állandó. K –> egyensúlyi állandó; [mol/dm 3] e –> egyensúlyi koncentrációk Le Chatelier-elv ("a legkisebb kényszer elve"): Az egyensúlyban lévő rendszer a külső megzavarásra úgy válaszol, hogy a zavarás hatásait minimálisra csökkentse, illetve kompenzálja. A KONCENTRÁCIÓ VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSA: A kiindulási anyagok koncentrációjának növelése vagy a termékek elvezetése az átalakulás irányába való eltolódást hozza létre.