Vágkirályfa | Ma7.Sk
Aline Kiner: A beginák éjszakája [ La nuit des béguines] – Szépirodalmi Könyvkiadó/Metropolis Media Group – fordította Mézner Mariann – 360 oldal, kartonált kötés – ISBN 978-963-5510-48-1 A középkor korántsem volt annyira sötét, mint ahogy azt láttatni szokás – pont úgy, ahogy felhomályosult jelenünk sem jellemezhető az értelem diadalaként. A középkor, mint bármely más korszaka az emberi történelemnek, sokszínű és összetett, s a társadalmi normák is legalább annyira sokfélék voltak, mint manapság (vagy bármikor máskor). Jan Wierusz Kowalski: Szerzetesek, egyházak, társadalom (meghosszabbítva: 3142977725) - Vatera.hu. A beginák különös asszonyai voltak a kornak. Amiről nem beszélünk egy betegség kapcsán Amikor az állam a saját polgárai ellen fordul A szeretet nem erősebb a pszichés betegségnél… Az igazán nagy dolgok is apróságokból épülnek fel Milyen titkokat rejteget a legyilkolt állatok gazdája? A fiú, aki nem akart áldozattá válni Aline Kiner jelentős kutatómunkát végzett az A BEGINÁK ÉJSZAKÁJA című regényhez, s így neki köszönhetően egy olyan regényt olvashatunk, mely már témafelvetésében is izgalmas.
- Szerzetesrendek | archivnet.hu
- Illatos élmények Pannonhalmán | Új Szó | A szlovákiai magyar napilap és hírportál
- Jan Wierusz Kowalski: Szerzetesek, egyházak, társadalom (meghosszabbítva: 3142977725) - Vatera.hu
- Milyen szerzetesrendek jöttek létre a középkorban?
- Vágkirályfa | ma7.sk
Szerzetesrendek | Archivnet.Hu
Illatos Élmények Pannonhalmán | Új Szó | A Szlovákiai Magyar Napilap És Hírportál
Jan Wierusz Kowalski: Szerzetesek, Egyházak, Társadalom (Meghosszabbítva: 3142977725) - Vatera.Hu
[6]. A 11. századtól kezdett elterjedni a más misében konszekrált Szent Ostya kiosztása. Addig ez a gyakorlat a nagypénteki csonka misére korlátozódott, amikor a nagycsütörtökön konszekrált Szent Ostyát osztották ki. Ha egy szentmisén megmaradtak Szent Ostyák, azokat rendszerint a pap vette magához. Az Eucharisztia misén kívüli kiszolgáltatásáról (a betegek vagy haldoklók áldozását leszámítva) először a 12. században tudunk. A 16. századig úgy tűnt, hogy erre a gyakorlatra csak húsvétkor és más nagy ünnepek alkalmával került sor, amikor sokan áldoztak, és a szentséget közvetlenül a mise után osztották ki, hogy megmaradjon a kapcsolat az áldozat bemutatásával [7]. Az Eucharisztia őrzése Az Eucharisztia őrzése a keresztény ókorban gyökerezik, ennek célja, hogy a betegek és haldoklók számára is elérhetővé tegyék. Az I. Ordo Romanusban említett conditorium [8] valószínűleg a sekrestyében tartott szekrényt vagy ládát jelentette (ez a szokás Észak-Itáliában, beleértve Milánót is, egészen a 16. századig fennmaradt).
Milyen Szerzetesrendek Jöttek Létre A Középkorban?
A kora középkorban (600-1000 körül) a konszekrált Szent Ostyák templomokban való tárolása a profanizációtól való megóvásukra és a babonás szokások megelőzésére alakult ki, és az őrzés különböző helyei és formái dokumentálhatóak. A domonkos misekönyv 1256-os ordináriuma és az ágostonos szerzetesek 1290-es ordinationes ceremoniáléja előírja, hogy a szentséget a főoltáron (altare maius) kell őrizni. E rendek gyakorlatának (a korabeli ferences iratokban nincs hasonlóan pontos utalás erre a jelek szerint) közös forrása valószínűleg a pápai kápolna lehetett, ahol a szentséget szokás szerint (bár kivételekkel) a főoltáron tartották [9]. A 13. század végétől kezdve a tabernaculum ("tabernákulum" vagy "sátor") szót használták az oltár szentségtartó helyének megjelölésére. A kifejezés bibliai vonatkozásai jelentősek, hiszen a pusztában a találkozás sátra volt Isten jelenléte Izrael népe körében. Szent János evangéliumának prológusa szerint az isteni Ige " testté lett és közöttünk lakott [szó szerint: " felverte sátrát "]" (Jn 1, 14).
Vágkirályfa | Ma7.Sk
Egészen tökélyre fejlesztette a műfajt Pieter Claesz, aki fentebb látható művén saját portréját is elrejtette a tükröződő, buborékra emlékeztető üveggömbben. Ezzel a kutatók szerint talán azt üzente, hogy a művészet ereje azért még az idő múlását is túléli. Mai szemmel talán kicsit bizarrnak tűnik a halál ilyen direkt megjelenítése, de eleink számára természetesnek tűnt, hiszen gyökeresen másképp gondolkodtak az élet dolgairól, mint a modern korok embere. Rejtett titkok a festményeken A következőkben nyolc festménybe rejtett titokról rántjuk le a leplet: képeken a részletek, melyek új értelmet adtak az addig csak szépségük miatt csodált képeknek. (Borító- és ajánlókép: Pieter Claesz: Csendélet, 1625. körül. Forrása: Getty Images Hungary. Képek forrása: Wikipédia/ Drewwiki, anagoria, Getty Images Hungary. )
Köszönjük. Támogatom