Csáktornya Vára :: Magyar Földön
Vándor László, a Zala megyei Múzeumok Igazgatóságának igazgatója már az 1970-es évektől igyekezett azonosítani a helyszínt, a pontos leírást pedig az 1990-es évekre sikerült megadnia. Ennek nyomán a Hadtörténeti Intézettel és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemmel az utóbbi években térképészetileg is felmérték az erődöt, és ekkor végezték el a szondázó ásatást is. Az akkor e területen talált tárgyi emlékekről elmondta, hogy rengeteg kilőtt golyóra leltek, továbbá néhány kerámia és kályhacsempe is előkerült. Most leginkább a vár kútját szeretnék megtalálni, mert az a korabeli leírásokból ismert, hogy ennek különös jelentősége volt. - Amikor a törökök elfoglalták a várat, az oda beszorult és menekülni nem tudó őrséget lemészárolták, a holttesteket pedig a kútba szórták. Zrínyi miklós var.fr. Ez bosszú volt, ugyanis a kúton állt az a kupola, amelyet Szulejmán szultán szigetvári síremlékéről hozott el Zrínyi. A törökök ezt vissza is vitték - idézte fel. Ha sikerül feltárni a várat, nem titkolt cél, hogy valamiképpen bemutathatóvá tegyék a történelmet kedvelő turisták számára.
Zrínyi Miklós Var.Fr
A vár alaprajza a többszöri átalakítás ellenére még ma is jellegzetesen képviseli a XVI. századi földvárak típusát. A négy bástya és a várfalak szabálytalan négyszög alakú területet zárnak körül. A várfalak mellett keletről, nyugatról, délről széles földtöltések emelkednek, majdnem a falak magasságáig. Várak » Közel és távol utazás belföldön és külföldön. Az északi oldalon kazamaták húzódnak, melyek a törökök elvonulása után kerültek kiépítésre. A déli várfal közepén nyitott, íves párkányzatú pavilon emelkedik. A vár mai formáját az 1566-os ostrom után nyerte el, mikor a törökök megkezdték a helyreállítást és felépítették a bástyákat. A török korban csak egy kapun lehetett bejutni a várba, ez a ma is meglévő, de barokk stílusban átalakított bejárat, melytől boltozott kapualj vezet a várba. A várudvar közepén találjuk az országban egyedülálló Szulejmán szultán dzsámiját a csonka tornyával, Mekka felé tájolt imafülkéjével, valamint a falain látható török, arab, perzsa felirat töredékekkel. Az 1930-as évek elején Andrássy gróf a dzsámival közös tető alá hozta a nyári kastélyát, amelynek földszinti termeiben a 2015-ben nyílt, a várháborúk korát bemutató kiállítás látható.
Zrínyi Miklós Várkapitány
Jancsecz Lajos, Belezna polgármestere felfedte, hogy a tervek megvalósítása érdekében a környékbeli településekkel is összefogtak, hogy együtt pályázzanak. Úgy fogalmazott, hogy ha Horvátország is belép az Európai Unióba, "akár fürdőnadrágban is jöhetnének" szomszédjaink, akik talán még nagyobb becsben tartják a Zrínyieket. Azt már Padányi József tette hozzá, hogy a közelben húzódó, még az 1950-es években épült erődvonallal, vagyis a magyar Maginot-vonallal kiegészítve egyfajta történelmi tanösvényt is létrehozhatnának a térségben. Zrínyi miklós var.com. Ezzel nemcsak a szinte elfeledett történelmi örökség válik megismerhetővé, hanem turisztikai szempontból kitörési lehetőséget is biztosítana a vadregényes határ menti vidéknek.