Kőműves Kelemen Története

Friday, 12 July 2024

Van itt tömegpszichózis, felszabadulnak az állati ösztönök, világossá válik a morális és értékválság: korunkra ismer az ember. Felgyorsított tempóban halad a mű, pörögnek az események, fiatalos a lendület, pedig a Kőműves Kelement talán nem is kellett olyan nagyon leporolni. Kőműves Kelemen - Artes Liberales. Bármilyen hihetetlen is: már az 1982-es ősbemutató sem volt vászoninges, historizáló színrevitel, a zene sem avult el, még mindig megszólítja az embert, és maga az Ivánka–Sarkadi-mű, a ballada üzenetének megközelítése is kortársnak minősül. Felveszi a mai kor tempóját különben a zene is, amelyen több helyen is változtattak: ismétlések kerültek ki és be, az alapmetrum pedig sok esetben gyorsult. A prózai részeket is átdolgozták, a szöveg helyenként modernebb, a rendezés világához közelibb lett. Összességében sokkal teátrálisabbá vált a darab. Marad az élet céljának a pénz és az olcsó evilági élvezetek Alföldi a mai kor öltönyös vállalkozóival játszatja el a történetet, ahol Kőműves Kelemen egyfajta vállalatigazgató.

Kőműves Kelemen | Kormorán Wiki | Fandom

Eszébe jutnak a politikai párhuzamok, s bár a darab a Kádár-korra mondott egykor kritikát, ma sincs új a nap alatt, a különbség csak annyi talán, hogy manapság jobban beletörődünk a megváltoztathatatlannak hitt sorsunkba. Alföldi eléri a célját: a 2013-as Kőműves Kelemen valóban rólunk szól. A tizenkét kőműves története köszön vissza egy budai iskola falán | 24.hu. Riasztó látni, harminc év alatt mennyit változott a világ hozzáállása, mondhatnánk cinkossága ahhoz az örök kérdéshez, miszerint "ér-e annyit bármilyen mű, hogy emberhalál legyen az ár? " (Szörényi Levente−Bródy János: Kőműves Kelemen. RaM Colosseum) – Kis Eszter Veronika

Kőműves Kelemenné | Magyar Néprajzi Lexikon | Kézikönyvtár

Sokunknak sosem volt kérdéses, aktuális-e még a 16. századi ballada a Déva várát építő kőművesekről. A Szörényi−Bródy-rockballada ősbemutatóján is még mindenki azt kutatta, a sorok között hol talál ítéletet a politikai áldozatok gyilkosaira. Kőműves Kelemenné | Magyar néprajzi lexikon | Kézikönyvtár. Alföldi Róbert rendezésében a mai kor öltönyös vállalkozói játsszák el Kőműves Kelemen történetét. Sokunk, főleg az idősebbek számára nem volt kérdés, hogy aktuális-e még a 16. Akik átélték a világháborúk, diktatúrák kegyetlenségeit, a sokak vére-verítéke árán kiépülő rendszereket, azok egész másként viszonyulnak a falba épített asszony történetéhez, és bizony a Szörényi−Bródy-rockballada ősbemutatóján is még mindenki azt kutatta, a sorok között hol talál ítéletet a politikai áldozatok gyilkosaira, megnyomorítóira. Mára sokat finomult a rendszer, kevésbé látványos, de mégis sokkalta erősebben érvényesül a "pénzért/hatalomért/sikerért mindent" elve. Ezt az aktualitást mutatta meg Alföldi Róbert három évtizeddel a mű születése után, méghozzá olyan erővel sokkolva a nézőket, amelyre – főleg a fiatalabbak – biztosan nem számítottak.

Kőműves Kelemen - Artes Liberales

Ellenükben, mintegy romantikus elemként áll a mű iránti elkötelezett rajongás, a feljebb való cél érdekében meghozott áldozat. Az ellentétek azonban itt már egymásba folynak, nincsen tiszta hős és nincsen aljas intrika sem. A bűn közös, a tisztulásra esély sem marad. A színpadra vitt műben megjelenik Boldizsár kőműves, Kelemen jobbkeze. Ő az, aki javasolja az áldozatot. Apró szálak viszik közelebb ehhez a tizenhárom építőt: Déva várának aljában lidércek tanyáznak. Egy anya elhagyta itt gyermekét, szelleme azóta keresi őt az erdőben, és e szellem rombolja le a falakat. Embert csak ember által lehet megváltani. A kőművesek egyezségének - aki felesége hamarabb ér ide, azt feláldozzák - ellenzője is akad. Van, aki nem hajlandó erre. Aztán mégis belemegy. Győz a csordaszellem és az ígért jutalom. A Kelemené érkezik leghamarabb. A történet kimenetele ismerős, a mű végén az építők megátkozzák frissen felépült várukat. Novák Ferenc Kossuth-díjas koreográfus rendezésében ezen apró szálak hangúlyosan épülnek be a történetbe.

A Tizenkét Kőműves Története Köszön Vissza Egy Budai Iskola Falán | 24.Hu

század második felében a Hunyadi-család birtokolt. A ballada megszületésének feltételezett idején börtönként szolgáló várban raboskodott Eger legendás kapitánya, Dobó István, aki a Gárdonyi Géza regényének köszönhetően mindenki számára ismerős ostrom után három évig (1553-1556) Erdély bárói rangra emelt vajdájaként tevékenykedett. Több megerősítés után a XVIII. század közepére lassan elvesztette katonai értékét, noha az 1848-1849-es szabadságharc három sikeres magyar ostromának egyike épp itt folyt: négy hétnyi harc után a védők átadták a várat, majd szabadon elvonulhattak. Bem ezután lőszerraktárt rendezett be az erős falak közt, de az 1849. augusztusában rejtélyes módon felrobbant, elpusztítva annak jó részét.

A Kelemen- Tér Története | Történetek A Csigaházból

Előzmények: Ősköltészetről kb. a 13. századig beszélhetünk, mire nagyjából teljesen felolvadt a középkori irodalomban. A vallási vezetőkhöz fűződik, szájhagyomány útján maradtak meg folyton változgatva. A balladák a 13-15. században kristálysodtak ki mint műfaj, itt franciák révén terjedt el a 16. században. A 19. századtól próbálták meg őket összegyűjteni, az első jelentős gyűjtés Kriza János 1863-as Vadrózsák c. könyve. A ballada énekelt strófákban előadott rövid, tömör történet, többnyire egyetlen fő jelenetre koncentrálva, amely emberi összeütközéseket ad elő, a szereplőket lélektani helyzetekben, drámai jelenetekben ábrázolja, lehetőleg párbeszédekkel és monológokkal. Cselekmény: Tizenkét kőműves munkálkodik a dévai vár felépítésén, de az rendre leomlik, ezért elhatározzák, hogy kötőanyagnak annak a feleségét fogják felhasználni, aki először jön látogatóba. Kelemen felesége indul útnak először a rosszat sejtő kocsisa figyelmeztetése ellenére... Téma: A balladai homály miatt itt is szükség van némi háttérismeretre: a fal egy átok miatt omlott le mindig vagy mert a néphiedelem szerint az építkezések megzavarják a hely szellemét.

Tizenkét kőmíves összetanakodék, Magos Déva várát hogy fölépittenék - szól az általános iskolából ismert népballada, a Kőmíves Kelemen első két sora. A sok variációban jegyzett, több száz éves történet Déva várának építését meséli el, melynek falai csak akkor maradhattak állva, ha egy asszony hamvaival erősítik azt meg, vagy testét belefalazzák. Déva vára létező építmény, legismertebb régi birtokosai Hunyadi János, Szapolyai János, Bethlen Gábor és Bocskai István. Már az ókorban is volt itt erődítmény, a tatárjárás után IV. Béla építtette újjá. A vár az Alsó-Maros mentén magasló hegy 250 méteres sziklájára épült, Déva városánál. Mint az építés kapcsán szőtt ballada meséli, a munkálatok nap nap után sehová sem haladtak, mert a fal, amit délig raktak, estére leomlott, amit pedig este raktak, reggelre omlott össze. Kőmíves Kelemen balladája A kőművesek alkuja szerint, akinek a felesége először érkezik az építkezéshez, azt az asszonyt megölik, és hamvait a várba építik, illetve testét befalazzák.

80 Nm Ház Alaprajz