Rumbach Sebestyén Utcai Zsinagóga Látogatás
június 4., 12:16 (CEST) [ válasz] OK ebben az esetben nem - maradjon a cím akkor, de sok olyan ucca van ahol több változat szerepelhet. (Szerkesztési ütközés után) Az egyértelműsítést szolgálja a szócikkben feltüntetett, házszám stb. szerinti pontos elérhetőség, ottan van, hogy Rumbach Sebestyén utcában található. Nem feltétlenül gondolnám, hogy pont az ismertebb nevű utcáknál lehet csak rövidíteni, egyrészt micsoda diszkrimináció ez? :-o másrészt pont Deák térből lehet vagy háromszáz Magyarországon, mégsem írjuk Budapest V. kerületi Deák Ferenc téri evangélikus templomnak, mernem. Amíg nem hivatalos nevén, mondjuk Budapesti Zsidó Hitközség Rumbach Sebestyén Utcai Kis Zsinagógája szerepel, addig a köznyelvi és leggyakrabban használt alak a megoldás. Lásd Deák tér megint. Bocsánat, a Budapest lexikonban éppen hogy a rövid nevet használják, már az én kiadásomban legalábbis. Pasztilla 2007. június 4., 12:29 (CEST) [ válasz] [3. az enyémben nem {{ bplex}} (1993)] Csörföly D Csörföly D 2007. Rumbach sebestyén utcai zsinagóga látogatás. június 4., 15:07 (CEST) [ válasz] de ezen nem fogok összeveszni senkivel valójában tökmindegy R. utca vagy RS utca.
Index - Kultúr - 3000 Szög És 4 Négyzetméter − Emlékezés Az Utoljára Felszabadult Pesti Gettóra
Ennek fényében a Dohányt és a Rumbachot ugyanaz a neológ hitközség építette – így a háromfelé szakadást jelképező zsinagóga háromszög elnevezés sem állja meg a helyét. Ezt támasztja alá az is, hogy a konzervatívabban neológ Rumbach a Dohány utcai zsinagógát jellemző újítások több elemét is átvette. Az eredetileg 1265 fő befogadására alkalmas Kis Zsinagóga 1872-ben nyílt meg a hívek előtt. Index - Kultúr - 3000 szög és 4 négyzetméter − emlékezés az utoljára felszabadult pesti gettóra. A szép imaház utcai homlokzata hármas tagolású, két minaretre emlékeztető tornyocskával. Az épületen nemcsak a mór, de a bizánci építészet hatása is érvényesül – a belső terek, oszlopok, falak kék, vörös és arany díszítéseiben a kelet színpompás varázsa, a granadai mecsetek hangulata ragadja meg a látogatót. A központi, centrális tér az ókori hagyományokat eleveníti fel, a Dohánnyal ellentétben a tóraolvasó pult középen állt, körülötte a hívek padsorai kaptak helyet, orgona nem került az épületbe. A kor szelleméről árulkodik ugyanakkor, egyfajta építészeti modernizmus jegyében, az öntöttvasszerkezet, az első emeleten elhelyezett női karzatot is öntöttvas oszlopok tartották.
Az emlékezést ennyi év után nem egy expresszív, sokkal inkább egy elgondolkodtató, reflexióra hívó gesztussal lehet kifejezni" – fogalmazta meg pályamunkájában a tervező. A tér közepén egy pontosan négy négyzetméteres korong áll majd, emlékeztetve arra, hogy átlagosan ekkora élettere volt egy embernek a gettóban, a korongon pedig háromezer szögnyomot helyeznek el a temetetlen áldozatok emlékére. Rumbach utcai zsinagoga. A korongon szövegmagyarázat is lesz körben magyar és angol nyelven, ebben leírják többek között azt is, hogy a pesti gettó kijáratait 1944–45 fordulóján 16 utcán át tartó deszkapalánk vette körül. A bronzkorong egy betonperemre fekszik, amely a lyukaknak mélységet biztosít, és lehetőséget teremt a belső, rejtett világítás kialakítására is. A lyukak a szögnyomok, a szögek helyei, amelyek a gettó kerületén a betonban valóságosan, itt pedig negatívjukkal szerepelnek. A gettó kerületén pedig az egykori utcák járdájában háromezer darab három centiméteres, sorszámozott bronzszöget helyeznek el ritkuló mintában, tehát a kerületi részen folyamatosan és markánsabban, a belseje felé egyre ritkulóbban.