A Mérgezett Föld

"Mérgezett Föld" című filmvetítés és szakmai beszélgetés A "Mérgezett Föld" című filmvetítés és szakmai beszélgetés 2020. február 27-én került megrendezésre. Berek Gábor, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke és Herner Katalin a KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdaságért ügyvezető igazgatója köszöntötte a résztvevőket. Herner Katalin megköszönte a vendégeknek, a kerekasztal beszélgetésben résztvevő szakértőknek, hogy elfogadták a felkérést, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának és a Kaposvári Egyetem Baka József Szakkollégiumának, hogy a kezdeményezés mellé álltak és külön köszönetet mondott a Filmdzsungel Stúdiónak a Mérgezett Föld című film vetítésének jogáért. Elmondta, hogy 2015-ben az ENSZ kiadott egy jelentést a termőföldek állapotáról. Ebben – kutatásokra alapozva – megállapították, hogy a termőföldek minősége gyorsan romlik a talajerózió, a tápanyagkimerülés, a talajszennyezés és a szervesszén veszteség miatt. A talajminőség megőrzésének van egy olyan aspektusa is, amire kevesen gondolnának, ez pedig a talaj szerepe a klímaváltozás megfékezésében.

A Mérgezett Föld Youtube

Annak, aki még nem látta, de kertészkedik, kertet tervez művelni, jó szívvel ajánlom a Mérgezett föld c. dokumentumfilmet, hiszen a talajjal kezdődik minden. Sajnos keveset gondolunk rá, pedig innen indul ki az élet, tehát a talajra nem csak a vetés és aratás, növénytermesztés színhelyeként kell gondolnunk, hanem azok szerves részeként, ahogy Dr. Gyulai Iván is megjegyzi a filmben. Csak egészséges talajban nőnek egészséges növények. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a talaj egészségére is figyeljünk, ha növényeket szeretnénk benne termeszteni. A filmben bemutatják a jelenleg a legtöbb szántóföldön alkalmazott műtrágyázott, szántott szántóföld, és az évek óta nem szántott, nem műtrágyázott, szerves trágyával rendszeresen ellátott talaj közti különbséget is. Érdemes megnézni! A film linkje: Én, amióta az eszemet tudom, kapcsolatom van a kerttel, hiszen ebbe nőttem bele, a szüleim falun éltek, művelték a kertet, ültettek sok-sok gyümölcsfát, szőlőt, és akkor mint még termelőszövetkezeti tagok, rendelkeztek ún.

A Mérgezett Folding

Házi mozi 2019. november 24. Az ember 11 ezer éve foglalkozik földműveléssel. 1950-re a világ termőföld készletének a fele alkalmatlanná vált a növénytermesztésre az egyre intenzívebb kihasználáson alapuló mezőgazdasági technológiák miatt. 2010-ig további 30 százalékot tettünk tönkre. Vajon mennyi élelmiszert lehet még termelni a rendelkezésre álló területen? A Mérgezett Föld című dokumentumfilm elementáris erővel, de mindvégig rendkívül tény- és tárgyszerűen mutatja be a termőterület csökkenésének okait. A filmet írta, fényképezte és rendezte: Kővári Gábor Mihály Tovább a forrásra:

A Mérgezett Ford Focus

A KÖVET Egyesület, a Baka József Szakkollégium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tisztelettel meghívja Önt a "Mérgezett Föld" című filmvetítés és szakmai beszélgetés rendezvényére A rendezvény célja, hogy bemutassa, vajon mennyi élelmiszert lehet termelni a rendelkezésre álló területen, milyen összefüggés van a giliszták száma és a megtermelhető élelmiszermennyiség között, továbbá létezik-e bármilyen alternatíva az intenzív mezőgazdasági technológiák mellett? A rendezvényen a filmvetítés után meghívott szakértők részletesen átbeszélik az érintett témákat és válaszolnak a résztvevők kérdéseire pódium beszélgetés keretében! Helyszín: Kaposvári Egyetem, Új tanügyi épület, 170. előadó 7400 Kaposvár, Guba S. u. 40. Időpont: 2020. február 27. 13:00 – 16:00 (csütörtök) (regisztráció 12:30-tól) Program: 12:30 – 13:00 Regisztráció (közben büfé) 13:00 – 13:05 Megnyitó Berek Gábor megyei elnök, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 13:05 – 13:10 Köszöntő Herner Katalin ügyvezető igazgató, KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdaságért 13:10 – 14:00 Filmvetítés-Mérgezett föld címmel Szereplők: Borsos Béla rendszerökológus Christoph Frebourg talajtani szakértő Csuja László bioméhész Dömötörfi József méhész Gyulai Iván ökológus John Crawford, a Fenntartható rendszerek program igazgatója Sztupa Gergely, a Pusztaszabolcsi Agrár Zrt.

1400 négyzetméteres telken, ahol szintén művelünk kertet (nem nagyot), és van néhány tyúkunk is, télre nevelünk csirkéket. Eddig mi is a szüleinktől örökölt, "hagyományos" módszereket alkalmaztuk a kertünkben, azzal a kitétellel, hogy a tavaszi lemosó permetezést leszámítva, nem permetezzük a gyümölcsfákat, és a lemosást is olyan szerrel végezzük, ami ökológiai gazdálkodásban is engedélyezett. A kertet korábban egybeszántottuk, általában ősszel, majd gereblyéztünk, vetettünk, de utakat nem alakítottunk ki a sorok között, így tapostuk a sorok közeit. Tavalytól viszont – a sok-sok ebben a témában olvasott könyv, hallgatott előadás nyomán – szemléletet kezd(t)ünk váltani. A zöldséges kertben ágyásokat alakítottunk ki, melyeket méretüknél fogva csak a köztük lévő utakról gyomlálunk, így nem tapossuk a talajt, és elkezdtünk mulcsozni is. Tavasztól a kikelt zöldségek sorai között (mindennel, ami elérhető volt: falevél, széna) takartunk, ősszel pedig a kitakarított ágyásokat a gyümölcsfák lehullott leveleivel borítottuk be.

Nöi Bl Kézi