Remlac.Hu | Képhangzoo - Wallisi Feketeorrú Juh
Ők azok: Csobán, Csongor, Csete, Cselő és Csengő. Bár a fajta 600 éves, mindössze jó hét éve lett világdivat e kedves teremtések tartása és tenyésztése: ők a wallisi feketeorrú juhok. Rábai Hedvig, egykori ismert kutyatenyésztő, aki nyugdíjba vonulásáig a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektori és kancellári titkára volt, és férje, Zsoldos Árpád, az 1974-ben alakult Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület alapító tagja, ornitológus, a madarász suli és madarász ovi program megálmodója a Kiskunságban hozták létre az első magyar wallisi feketeorrú juh fajtahonosító törzstenyészetet, de ma már ipolydamásdi tanyájukon foglalkoznak a cuki állatokkal. Facebook oldalukon rendszeres közzétesznek életképeket a tüneményes bárányok mindennapjairól, így korábban például az ötnapos állatok pózolásáról és húsvéti bemutatkozásáról is írtunk már. Ezúttal újabb kedves történetet osztottak meg néhány fotó kíséretében. Komposztharcosok: Csobán, Csongor, Csete, Cselő és Csengő – írták a képekhez, mi pedig nem győzünk gyönyörködni a wallisi "gyerekekben".
Wallisi Feketeorrú Jun Jie
A lábvégek és a pata szintén fekete. Mindkét nem erőteljes növekedésű, csavart szarvat visel. Aszezonálisan ivarzik és gyakori az iker, sőt a hármas ikerellés is a fajtánál. Kiváló nevelő tulajdonságai mellett a hármas ikerellések esetén szükséges a bárányok tejpótlásáról gondoskodni. A fajtára jellemző a nyugodt kiegyensúlyozott viselkedés, a gondozójával szembeni teljes bizalom. Az alpesi legelők mezőin edződött fajta remek alkalmazkodóképességű, hiszen gyakran 4-5 hónapot kénytelen karámban tölteni az Alpokban gyakori elhúzódó tél miatt. Ott évente egyszer, áprilisban nyírják az állományt, de hazánkban a magasabb nyári átlaghőmérséklet miatt érdemes a tavaszi nyírást júliusban megismételni. A fajta elterjedése és hobbiállatként való tartása csak az elmúlt pár évben kezdődött. Hazánkba az első példányok tavaly decemberben, Angliába pedig idén februárban érkeztek meg. Az amerikai kontinensen még nincs a fajtából számottevő állomány. Remélhetőleg egyre több kisgazdaság és hobbitenyésztő figyel majd fel erre az exkluzív külsejű, számos jótulajdonsággal bíró fajtára és az Alpok meredek legelői után, itt a Kárpát-medencében is gyönyörködhetünk a wallisi feketeorrú juh szépségében, gyapjának sokrétű feldolgozási lehetősége pedig az egyre népszerűbbé váló kézműves termékek kedvelt alapanyagává válhat.
A kezdő, kis nyájat öt merinói anyajuh és egy kos adta – említi Rábai Hedvig. – Imádtuk mindegyiket, és természetesen az utódok, a cseperedő báránykák voltak a legnagyobb kedvencek. Ám az eladásnál kénytelenek voltunk szembesülni azzal, hogy továbbtartásra nehéz értékesíteni, mert ezek az állatkák előbb-utóbb tányérokban kötnek ki. Ekkor döntöttünk úgy, hogy egy kimondottan hobbiállatként tartható, hazánkban ismeretlen juhfajtával foglalkozunk tovább. 2013. decemberében korábbi ismerősöm révén jutottunk el egy ausztriai gazdához, ahol rátaláltunk a számunkra minden tekintetben ideális fajtára, a wallisi feketeorrú juhra – folytatja a feleség. – Így került hozzánk Pimpa, az akkor 3 hónapos nőstény és Lipót, a 3 hónapos kos, akik az első fajtájuk beli bárányok voltak hazánkban. Nyolc órán át zötykölődtek, míg a tanyára értünk, és pillanatok alatt beilleszkedtek a nyájba. Érdekesség, hogy a wallisi juhfajta éppen abban az időben, 2013-ban robbant be a köztudatba, és lett népszerű a világban.
Wallisi Feketeorrú Jun Wei
Szerintünk aranyos. Nem, inkább félelmetes. A (nagyon) fekete-fehér, foltos állatok Svájcból származnak, főleg az ország délnyugati részén, Felső-Wallisban tartják őket. De most nem is ez a lényeg. [caption id="" align="alignleft" width="650"] Fotó / blacknosesheepdumfries [/caption] [caption id="" align="alignleft" width="650"] Fotó / Valais Wallis Facebook [/caption] Hanem az, hogy az arcuk olyan sötét, hogy a szemüket sem látja az ember. Így simán elmennének egy horrorfilm főszereplőinek, de ugyanakkor valahol nagyon aranyosak is. [caption id="" align="alignleft" width="650"] Fotó / Valais Blacknose Sheep Scotland Facebook [/caption] A döntés nehéz. Ön szerint? Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Kiválóan alkalmazkodott a magashegyi körülményekhez. Kis igényű és jól mászik, így a meredek, köves lejtőkön is legelhet. Tartózkodási helyét nem nagyon változtatja. Nyugodt, de nem ijedős és ragaszkodó fajta. A nyájban világos a hierarchia. A nyájat egyik legelőhelyről a másikra a legtöbbször az idősebb állatok vezetik. A pihenő- és legelő fázisok között gyakran nagy távokat tesznek meg. Mivel nagy területet járnak be, nincs szükség a rétek felosztására. Ausztriában, Bajorországban és más svájci kantonokban is tartanak ilyen állatokat. Tizennégy ezer regisztrált jószág van Svájcban. A faj első írásos említése a 14. századból, a wallisi szabadságharcok idejéből maradt fenn. Valószínűleg a rá hasonlító vispertali juhból tenyésztették ki. Lehet, hogy keresztezték az észak-olasz "Bergamasker" hegyi juhfajtával. 1887-ben keresztezték valószínűleg Angliából és Németországból származó Cotswold-kosokkal is. 1938-ban tisztították a fajt, de nem határoztak meg fajstandardot vagy tenyésztési célt.
Wallisii Feketeorru Juh
Skip to content Vasokor István cikke így mutat be minket a Sokszínű vidék rovatában: Tősgyökeres fővárosiak, akiknek eddigi életét végigkísérte az állatok és a természet szeretete. A feleség, Rábai Hedvig a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektori és kancellári titkára ismert kutyatenyésztő volt, férje, Zsoldos Árpád pedig az 1974-ben alakult Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület alapító tagja, ornitológus, a madarász suli és madarász ovi program megálmodója. A ma már nyugdíjas éveit töltő szakemberről készült "Árpi bácsi fiókái" című film sok gyermek és felnőtt kedvence lett. Mindezek ismeretében nem csoda, hogy a házaspár 2001-ben a Kiskunság közepén, Kalocsától 15 km-re vásárolt egy tanyát (azóta már Ipolydamásdra költöztünk!! ), hogy ott az állatok iránti vonzódásukból eredően valami új "projektet" valósítsanak meg? Öt éve kezdtek kedvtelésből juhtartással foglalkozni, mert budapestiként az évek múlásával egyre nagyobb lett bennük az igény a nyugodt, vidéki életre, az állatok közelségére.