Kányádi Sándor Őszi Versei

Wednesday, 3 July 2024
Jöjjön Kányádi Sándor őszi versei összeállításunk. Kányádi Sándor: Őszelő Fázik a Küküllő, lúdbőrös a háta, már csak a nap jár el fürödni a gátra. Lenn a gát alatt csak vadrécék, vadludak. Ők is búcsúzóban: tiszteletkört úsznak. Ékelődnek aztán föl az őszi égre, belevesznek lassan a kék messziségbe. Reggelenként apró ködfióka s pára kapaszkodik föl a partmenti fűzfákra. Ágaskodik a szél: leveleket olvas. Fönn a hegyek között felbődül a szarvas. Kányádi Sándor: Ősz volna még Ősz volna még, s a varjak már közhírré tették a dermesztő tél közeledtét. Károg az ég, éhenkórász nagy csapat csóka ricsajog, hussog reggel óta. Tócsára jég, virágra, fűre harmat dermed, megöregedtek mind a kertek. Jó volna még sütkérezni, de jó is volna, ha az égen pacsirta szólna. Kányádi Sándor: Felemás őszi ének építsd föl minden éjszaka építsd föl újra s újra amit lerombol benned a nappalok háborúja ne hagyd kihunyni a tüzet a százszor szétrúgottat szítsd a parazsat nélküled föl újra nem loboghat nevetségesen ismerős minden mit mondtam s mondok nehéz nyarunk volt itt az ősz s jönnek a téli gondok már csak magamat benned és magamban téged óvlak ameddig célja volna még velünk a fönnvalónak Még több őszi vers Kányádi Sándortól.

Irodalom ∙ Kányádi Sándor: Felemás Őszi Versek

Hirdetés Jöjjön Kányádi Sándor versei összeállításunk. Jó válogatást kívánunk! Róka-mondóka Volt egy kicsi kakasom, elvitte a róka. Jércém is a tavaszon, Volt egy ludam, jó tojó, Récém, tóban tocsogó, Gácsérom és gúnárom, Semmim sincsen, tirárom, vigye el a róka! Sóhajtás Kútnak lenni volna jó utas-itatónak, diófának vagy a fán füttyentő rigónak. Rigófüttynek volna jó, lenni bár egy hangnak, jönni-menni volna jó akárcsak a harmat. A tavon Szúnyog zirreg a tó fölött, bűvöli a béka. Alig várja, hogy elszálljon elé a zsombékra. – Szállj már alább, gyere, gyere, ne félj tőlem, szentem! Szúnyogot én már náladnál nagyobbat is nyeltem. Így biztatja a szúnyogot meredt szemű béka, amikor a tóra vetül a gólya árnyéka. Ám a béka se lát, se hall: – Ne félj, szúnyog úrfi! Hamm, bekaplak, de hálából megtanítlak úszni. Ugrik is már, és a szúnyog mintha nem lett volna. De a gólya sem hiába szállott le a tóra. Csőre villan, mint a penge, csattan, mint az ostor: nyakon csípi béka úrfit, s viszi szúnyogostól.

Kányádi Sándor Verse Jön Az Ősz

A vers illúziótlan zárása szerint a modern kor fölmondja a keresztényi irgalmasság és szeretet parancsát. A vers a szemünk láttára épül föl – bármilyen ürügy, ok, az élet banális eseménye is elindítója, oka lehet, kizárólag az alkotón múlik, esztétikai tapasztalattá tudja-e formálni. Szintén a posztmodern fölkínálta teljes költői szabadsággal él Kányádi a lengyel Zbigniew Herbertnek ajánlott Eretnek táviratok ciklus verseiben is. A versfüzér barátságos költői csevejnek, játéknak indul; cinkos összekacsintással megegyeznek a költészet definíciójában ("a vers a nyelv szobra // és állandó hiányérzetünk / ébrentartója"), csakhogy közbelép a közép-európai történelemben formálódó közös sors tapasztalata, a nyelv elveszíthetőségének és a nemzet szétszóratásának félelme. A ciklus szarkasztikus iróniával e-mailen fejeződik be: a technika változik, a probléma változatlan, a költő, régi hívők módján, égi közbenjárásért folyamodik. A kötet kiemelkedő darabja a Levéltöredékek című többtételes darab, a magyar irodalom egyik legszebb apasiratója.

Kányádi Sándor Őszi Versei - Divatikon.Hu

Megnövekedik a gesztusok, kiszólások szerepe. A költői képek helyett monumentális tablók, drámai betétek, megszakított eseménysorok dúsítják a versszöveget. Megbillen a jelentéktelen és a lényeges aránya; a csapongó gondolatban keverednek a személyes sors emlékei a mitologikus és történelmi időkkel stb. Ugyanakkor a nyelv felszínén és a verskompozícióban történő megújulás ellenére erőteljesen opponálja a posztmodern értékrelativizmusát, jelezve, hogy az emberi élet legfontosabb kérdései nem veszítenek jelentőségükből. A könnyed, szórakoztató stílusú Konkrét költemény című vers például egy régi kalendárium Márton-napi időjóslását idézi a mottóban, s egy huszadik század végi életképpel indul: a lépcsőházba, ahol a versbeli költő lakik (aki nagyon hasonlít a valóságos Kányádira), hajléktalan költözik. Az önironikus vers frivol kérdése, hogy viszonylagos jólétben élve befogadja-e a hajléktalant, követi-e a példázatos személyek döntését, édesapjáét, Márton Áron püspökét vagy tours-i Szent Mártonét.

Kányádi Sándor Őszi Vers Archívum - Gyerekversek.Hu

A rendszerváltozás után írt versek többségét – és ciklusnyi gyerekverset, illetve az ötvenes években jegyzett pár kiadatlan közéleti, valamint pajzán költeményt ( Tavaszleső; Megsárgult irkalapok I., II. ) – a Felemás őszi versek kötet tartalmazza. A nyolcvanas évek darabjai az erdélyi magyarság tragikus végveszélyére fókuszáltak, erős közösségi érintettséggel, a Felemás őszi versek ben viszont a személyesség dominál. A Felemás őszi versek kötetben egyrészt folytatódik a korábbról ismert kányádis versépítkezés, másrészt a posztmodern poétikai eszközöket fölhasználva látványosan megújul. Míg a kötet címadó ciklusa Arany János Őszikéi nek tónusában olyan elégikus számvetés, életbúcsú, ahol a játékos, ironikus, anekdotára, csipkelődésre való kedv jól megfér a komor gondolatokkal, közéleti verseiben a lírai vallomást a posztmodernre jellemző elidegenítő beszédmód váltja föl ( Földigérő / kokár / dapántlika; Konkrét vers; Eretnek táviratok; Levéltöredékek). A narráció provokálja a nyelvet, a könnyed nyelvi lezserséghez irodalomidegen paraszövegek társulnak (végrendelet, közlemény).

Impresszum Szerkesztő: Farkas Ilona Email: Tárhely: Tá Kft. Weblapmotor: Wordpress 5. 6.

Decathlon Női Nadrág