Az Ember, Aki Ott Sem Volt - Fővárosi Hírhatár
Úgy tudjuk, a megüresedő elnöki posztért többen is ringbe szállhatnak. Nem kizárt, hogy több nő is elnökjelöltnek jelentkezik: köztük lehet az említett Bárdi Zsuzsanna, de forrásaink szerint valószínűbb Orosz Anna indulása. A hírek szerint Oroszt legalábbis sokan győzködik, hogy induljon el, mondván: országosan ismert, megnyerte az előválasztást is Budapest 2-es körzetében. Ő azonban információink szerint még nem döntött, mivel mérlegeli, hogy egyéni jelölti kampányát össze tudja-e egyeztetni a párt vezetésével. Forrásaink szerint a Momentum két igen népszerű politikusa, Cseh Katalin és Donáth Anna európai parlamenti képviselőkként nem ambicionálják a pártelnöki posztot. Az ember, aki ott sem volt – Washingtonban. A hírek szerint annál inkább a már említett Nemes Balázs, akinek nyilván jobban jött volna az elnökjelölti kampányához, ha egyéniben győzni tud az előválasztáson Mellárral szemben. Emlegetik még a jól értesültek Szemző Áron nevét, mint lehetséges indulóét – ő önkormányzati képviselő Budakeszin. Az ismert momentumos arcok közül még Hajnal Miklós elnökségi tag lehetne esélyes induló, de forrásaink szerint ő "lojális András mellett" és "inkább szeret a háttérben dolgozni".
- Csomós Éva: Az ember, aki ott sem volt (2001)
- Az ember, aki ott sem volt – Washingtonban
- Az ember, aki ott se volt | BDK BLOG
Csomós Éva: Az Ember, Aki Ott Sem Volt (2001)
tbp (puffneki blogja) Utoljára frissítve: 2012-10-24 18:26:29
Kétségtelenül az, hogy az ország vezetése biztosítsa a világ vezető hatalmát szövetségesi lojalitásáról, s majd emlékeztesse erre Trumpot és a republikánusokat, ha valamikor érdekeiket érvényesíteni szeretnék Washingtonban. Mit tett ezzel szemben Orbán? Egy végtelenül kisstílű belpolitikai vita kapcsán – csak úgy mellékesen – megemlítette Trump nevét a múlt nyári tusványosi táborban, majd – szinte ugyanazzal a mozdulattal – közelebb tolta Magyarországot Moszkvához. Ráadásul egy olyan pillanatban, amikor a Nyugat és a Kelet érdekütközései hevesebbé váltak, mint bármikor a hidegháború lezárulta óta. Csomós Éva: Az ember, aki ott sem volt (2001). Hogy eközben mit nyilatkozik Trump Putyinról, az az amerikai érdekek szempontjából teljességgel másodlagos. Mert ha e téren az elnök és az adminisztráció között kenyértörésre is kerülne a sor, afelől nem lehet kétség, hogy melyik bizonyul majd erősebbnek. Bukarest sem osztja Trump igen optimista vízióját Putyinról és az oroszok céljairól, ebből titkot sohasem csináltak, sőt a politikai elit valamennyi mérvadó szereplője keresetlen szavakkal minősítette a megválasztott elnök dilettáns, sőt alaptalan vonatkozó kijelentéseit.
Az Ember, Aki Ott Sem Volt – Washingtonban
A két "hitelesített" diadal története többé-kevésbé ismert, ám érdemes körbejárnunk azt is, miként siklott félre a "majdnem nyertes" Ember József ghánai sikersztorija. MAGYAR EDZŐK AZ ANK-N ANK-győztes magyar szövetségi kapitányból csak az említett kettőt – Titkos Pált és Csanádi Ferencet – tartjuk nyilván, résztvevőből azonban akad néhány: Háda József irányította 1957-ben Szudánt, Szűcs Ferenc 1968-ban Etópiát, Budai I László 1974-ben Guineát, Göltl Béla 1982-ben Líbiát. Legutóbb a székelyudvarhelyi edzőnek, László Csabának volt esélye odaérni a tornára Uganda szövetségi kapitányaként (2006–2008), ám végül csapatával nem jutott tovább a selejtezőből. Az ember, aki ott se volt | BDK BLOG. Az 1908-ban Soroksáron született tréner váratlan menesztése akkora botrány volt az afrikai országban, hogy majdnem hatvan év távlatából is a ghánai futballtörténelem emlékezetes mozzanataként tartják számon, a oldal például tavaly a kirúgás évfordulóján terjedelmes cikket szentelt a furcsa ügynek. Ami az előzményeket illeti, a nemzetközi tapasztalattal felvértezett, korábban többek között Kínában és Csehszlovákiában is dolgozó edző 1960 áprilisában állt munkába Ghánában, hogy elősegítse az ország futballéletének megszervezését.
Ma rendezik meg az Afrikai Nemzetek Kupája döntőjét, magyar szereplő nélkül. A kitétel természetesnek tűnik, pedig nem volt mindig magától értetődő: az afrikai labdarúgás fejlődésében nagy szerepet játszó magyar szakemberek közül ketten is kontinensbajnoki címig vezették válogatottjukat. És nem sok hiányzott ahhoz, hogy a kettő helyett itt három aranyéremre emlékezhessünk. Ghána labdarúgó-válogatottja négyszer nyerte meg az Afrikai Nemzetek Kupáját (vagy elődjét) – első alkalommal 1963-ban Futballtörténelmünk méltatlanul elfeledett és némiképpen rejtélyes alakja Ember József, aki a ghánai labdarúgás felvirágoztatójaként kétségtelenül rászolgált volna arra, hogy kivegye a részét 1963-ban a – korabeli nevén még Afrikai Egység-kupaként szervezett – kontinensbajnokság megnyeréséből. Akkoriban minden szakmabeli tisztában volt azzal, hogy a Charles Gyamfi vezette ghánai válogatott győzelmének szakmai alapjait az accrai tréner korábbi magyar felettese és mestere dolgozta ki, idővel azonban az emlékek elfelejtődnek, marad a száraz statisztika: az Afrikai Nemzetek Kupája történetében két alkalommal, 1959-ben (Egyiptom, Titkos Pál) és 1968-ban (Kinshasa Kongó, Csanádi Ferenc) vitte bajnoki aranyéremig csapatát magyar szövetségi kapitány.
Az Ember, Aki Ott Se Volt | Bdk Blog
SOROZATKRITIKA – A The Book of Boba Fett utolsó epizódjával lezárult az egyre zsúfoltabbá és kaotikusabbá váló sorozat. A finálé azonban még mindig nem volt képes a sorozat különböző cselekményszálait egy kielégítő végkifejletbe rendezni, annak ellenére, hogy az utolsó összecsapásánál a készítők tényleg beleadtak a készítők apait-anyait. A kritikánk ezúttal spoileres. Fett karaktere mindig is tele volt potenciállal: egy erkölcsileg kétértelmű fejvadász, aki vagány páncéllal és menőnek tűnő űrhajóval járja a galaxist. Bár sajnos a heti finálé története a sorozat többi részéhez hasonlóan laposra sikeredett, legalább az jóval izgalmasabb és akciódúsabb volt, mint az összes többi rész, együttvéve. Boba Fett (Temuera Morrison) még mindig furcsán háttérbe szorul a nevét viselő sorozatban, félelmetes hírnevét családbarátabb hőssé változtatva. A sorozat pedig több kérdést vet fel a nézőkben, mint megválaszolna, arra nézve, hogy kicsoda is Boba Fett, és mit akar az élettől. A The Book of Boba egészét tekintve látszólag három sorozatról van szó.
A filmben megszólaló pszichológus érdekes megállapításokat tett Biszku testbeszédéről, védekezési technikáiról – javára vált volna az alkotásnak, ha az ő elemzéseinek nagyobb teret engednek, akár a terjengősen és sokszor teljesen irreleváns módon a filmbe szerkesztett történészi megszólalások kárára. A Skrabski-Novák párost egy cél vezérelte: Biszku kérjen bocsánatot az általa elkövetett bűnökért. Azonban be kellett volna látniuk, hogy ez soha nem fog megtörténni, miután az öreg kommunista egyáltalán nem tekinti bűnösnek magát, a felelősségét igazi magyar politikusként csípőből másr hárítja. Ha ezt idejében felismerik, lett volna módjuk változtatni a stratégián, és más módon kiszedni az egykori belügyminiszterből a mélyen őrzött titkait. Erre minden lehetőségük megvolt, hiszen Biszku szívesen anekdotázott a régi időkről, beszélt Kádárról, elnyomónak minősítette Rákosiékat, sőt, még 56-ról is árnyaltabban fogalmazott ("tragédia volt"), mint ahogy azt várnánk tőle. Ha már a címben utaltak rá, okulhattak volna a Bűn és bűnhődés felügyelőjének technikájából: ő sem szembesített soha nyilvánvalóan, inkább belső úton ébresztette rá a gyilkos Raszkolnyikovot tette súlyára.