Radnóti Miklós Életrajza
1941. február 25. JÚNIUS Nézz csak körül, most dél van és csodát látsz, az ég derüs, nincs homlokán redő, utak mentén virágzik mind az ákác, a csermelynek arany taréja nő s a fényes levegőbe villogó jeleket ír egy lustán hősködő gyémántos testü nagy szitakötő. 1941. február 28. JÚLIUS Düh csikarja fenn a felhőt, fintorog. Nedves hajjal futkároznak meztélábas záporok. Elfáradnak, földbe búnak, este lett. Tisztatestü hőség ül a fényesarcu fák felett. 1940. június 12. AUGUSZTUS A harsány napsütésben oly csapzott már a rét és sárgáll már a lomb közt a szép aranyranét. Mókus sivít már és a büszke vadgesztenyén is szúr a tüske. 1940. július 21. SZEPTEMBER Ó hány szeptembert értem eddig ésszel! a fák alatt sok csilla, barna ékszer: vadgesztenyék. Mind Afrikát idézik, a perzselőt! Radnóti miklós - Tananyagok. a hűs esők előtt. Felhőn vet ágyat már az alkonyat s a fáradt fákra fátylas fény esőz. Kibomló konttyal jő az édes ősz. 1940. július 15. OKTÓBER Hűvös arany szél lobog, leülnek a vándorok. Kamra mélyén egér rág, aranylik fenn a faág.
RadnóTi MiklóS - Tananyagok
1938. -ban jelent meg 6. kötete, Meredek út címmel. E kötetben jelent meg első eklogája. Az ekloga lírai műfaj, az antik görög-római költészet műfaja, a szó jelentése: szemelvények, válogatott versek. Eredetileg a pásztoréletről, a szerelemről, a természetről szóló párbeszédes formájú versek voltak. A műfaj mintaadója Theokritosz, görög költő volt, akinél a pásztorok boldogok, a világuk politika nélküli, eszményített világ. A római irodalomban Vergilius honosította meg a műfajt. 1937. -ben kérték fel Radnótit, hogy vegyen részt Vergilius verseinek magyarra fordításában. A 9. eklogát fordította le. A fordítás során ráismert saját korára, helyzetére, veszélyeztetettségére. Ez adhatott ösztönzést, hogy saját korát hasonló versekben örökítse meg. 1938 és "44 között 8 eklogát + 1 előhangot írt. Az 1., a 2., a 4. és a 8. eklogája párbeszédes, dialogikus formájú, a többi monologikus. Radnóti Miklós (1909-1944) - Eclogák -. A 2-8. ekloga a Tajtékos ég című posztumusz kötetében jelent meg. Az első ekloga 1938. -ban íródott és a Meredek út című kötetben jelent meg.
RadnóTi MiklóS éLetrajz - Quiz
Radnóti Miklós (1909-1944) - Eclogák -
A szabad vers sem a ritmus, sem a rím, sem az egyes sorfajták alkalmazásában nem követ semmiféle szabályt, képletet. Eredete évezredes múltba nyúlik vissza. A művek egyik végletükben a vershez, a másikban a prózához "simulnak". Radnóti eklogái 1938 és 1944 között születtek, az első spanyolországi köztársaság bukása után, az utolsó szerbiai láger poklában. Az eklogákban egy teljesen érett költő szólal meg, aki a szörnyű években találja meg biztonságosan saját hangját az idill és a tragédia összeolvadásában, a félelem és a fájdalom klasszikus megfegyelmezésében. Az antikvitás, a kultúra idézése és védelme ebben a korban egyik lehetősége volt az ellenállásnak. Az Első ecloga előt lefordította Vergilius IX. eclogáját, majd megírta saját eclogáját. 3 évvel később 1941-ben tér vissza a műfajhoz. Radnóti miklós életrajza ppt. Számszerint 8 eclogát írt, de a 6. hiányzik. Radnóti eclogái Utolsó éveiben Radnóti lírájának tartalma és lényege: küzdelem a költészet eszközeivel a megtébolyult embertelenség ellen. Egy sajátos antik műfajt újít fel és honosít meg a háborús esztendőkben: az eklogát.
Öt elszigetelt (nem egymás után következő) sorba zárt érzéketlen, nyers közlés az országot csupán pusztítandó hadi célpontként mutatja be. A "látcsőn" át csak gyár, vad laktanya, vasút, gyárüzem látható, fentről, messziről valóban halott "térkép e táj". Ezt a látványt ellensúlyozza fokozatosan bővülő terjedelemben az eleven, emberi melegséget, részvétet, meghatódottságot tartalmazó képsor: a közeli és személyes emberi világ. A haza fogalma a táj, a természet, az emberi környezet, az egyéni érzések, emlékek s a kultúra egységéből fonódik össze. A második egység önbírálattal indul. Radnóti Miklós életrajz - Quiz. A megbélyegzett, áldozatnak kijelölt költő ártatlanul is vállalja – népével együtt – a kollektív bűnösséget, azt a vétket, amelyet nem ő, hanem mások követtek el. Ez a két sor ("Hisz bűnösök vagyunk mi... ") a Himnusz negyedik versszakának bűntudatos sóhaját hívja elő: "Hajh, de bűneink miatt / Gyúlt harag kebledben. " De rögtön ezután a bűntelenek – dolgozók, költők, csecsszopók – dicsérete zeng fel himnikus hangon.
Az értelmes alkotás, a művesség meghatározó eszményei közé tartozott. – A harmadik szakasz fojtottan zárul és ezt viszi tovább a negyedik szakasz, melyben fontos szerep jut az alliterációk Zsongásának. – A szakasz záróképében visszatér a verskezdő szögesdrót: a képzelet elröptet, de az ész visszaránt. – Az utolsó szakasz még megismétel néhány korábbi motívumot, továbbfuttatja a képeket és a zenét – aztán már egyenesen tart az utolsó sor összefoglaló vallomásáig, mely a kétségbeesés és számvetés is, a vágyakozás és a kétségbeesés együttes megfogalmazása. Töredék – Egyes irodalomtörténészek szerint a hiányzó VI. eclogának felel meg – eredetileg cím nélküli, a későbbi kiadók adták ezt a címet – a vers tudósítás a múlt világából – leltár egy olyan korról, amiben minden felcserélődött: a jog és a jogtalanság, a bűn és az erény, az ember és világ teljes elanyátlanodása – csupán a negatívumokkal mutatja be, hiányzik az ellenpólus, a bukolikus idill – nem feltétlenül kell eclogának tekinteni