Károly Róbert Uralkodása - Történelem Érettségi - Érettségi Tételek
Ha kisbetűvel írjuk, és köznévként használjuk az aranybulla kifejezést, akkor egy aranyból készült pecsétre gondolunk. A bulla a fémből készült pecsétek összefoglaló neve. Nemcsak aranyból, hanem ólomból és ezüstből készült bullák is léteznek. A pápák oklevelein például ólomból készült bulla függött. Ha közelebbről is meg akarsz nézni egy aranyból készült bullát, kattints ide. Itt mindjárt két magyar király aranypecsétjét is megtalálod. Az Aranybullán alighanem egy olyan függött, mint amilyet a második – DL 39250 számú – oklevélen látsz. Bár első látásra talán egyformának tűnnek ezek az aranypecsétek, mégis több különbség is van közöttük. Ha a képekre kattintva mindkettőt felnagyítod, jobban meg tudod figyelni az apró részleteket. Magyar királyok és uralkodók 8. kötet - II. András és IV. Béla. Országház Filmműhely: Amit az Aranybulláról tudni érdemes! Az Aranybullát és II. András korát bemutató videó András utáni időszak Az Aranybullát fia, IV. Béla is átdolgozta, majd ezt tette 1351-ben Nagy Lajos király is. I. Lajos az ősiség törvényének beiktatásával a következő évszázadokra meghatározta az öröklés szabályait.
- Az aranybulla kiadásának előzményei - SuliHáló.hu
- Károly Róbert uralkodása - Történelem érettségi - Érettségi tételek
- Magyar királyok és uralkodók 8. kötet - II. András és IV. Béla
- Az Anjou uralkodók évszázada | Magyar Nemzeti Múzeum
Az Aranybulla Kiadásának Előzményei - Suliháló.Hu
Ez azt jelenti, hogy a földbirtok tulajdonjoga nem csak a földesúré, hanem egy vérségi alapon meghatározott közösség tulajdonát képezi, vagyis a birtokosnak biztosítania kell a következő generáció jólétét is. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a tulajdonos az ősi birtok felett csak korlátozottan rendelkezhetett, ezzel a királyi hatalom jó eséllyel konzerválni tudta a magyar birtokrendszert, ami belpolitikai stabilitást eredményezett. A későbbi magyar királyok, így Hunyadi Mátyás is koronázási esküjükben fogadalmat tettek az Aranybullában rögzített törvények betartására. Károly Róbert uralkodása - Történelem érettségi - Érettségi tételek. A jobbágyok és a parasztok kimaradtak Az Aranybulla egyik legfontosabb alkotója volt a királlyal szemben megfogalmazott rendi, nemesi szabadság elismerésének, rögzítette az uralkodó mozgásterét, és belső stabilitást biztosított. Az ilyenszerű kísérletek megakadályozására II. András 1214-ben megkoronáztatta elsőszülött fiát, a későbbi IV. Bélát, aki ekkor még csak 8 éves volt. Ugyancsak 1214-ben II. András – Leszek krakkói fejedelemmel szövetségben – sikeres hadjáratot vezetett Halics ellen, amelynek eredményeként fiát, Kálmánt Halics trónjára emelte.
Károly Róbert Uralkodása - Történelem Érettségi - Érettségi Tételek
Ezenkívül a király óriási jövedelemtől esett el, ennek kompenzálásaképp rendkívül adót vezetett be és pénzváltást rendelt el évente egyszer vagy kétszer. A sókamarákat is bérbe adta – ami sértette az egyház érdekeit, mert addig ő volt a só egyedüli forgalmazója, ráadásul most ez az izmaeliták és zsidók kezébe került – és ez fellendítette a gazdaságot. II. András ellen a feszültség egyre nőtt, és mikor 1217-ben visszatért sikertelen és rendkívül költséges keresztes háborújából, elég nagy számú ellenzékkel kellett szembenéznie. Az Anjou uralkodók évszázada | Magyar Nemzeti Múzeum. Azok a bárók, akik nem részesedtek az új gazdaságpolitikából, a régi rendet akarták visszaállítani és II. András fia, Béla herceg mellé álltak. Csatlakoztak hozzájuk a kis-és középbirtokosok, a szerviensek, akiknek függetlenségét veszélyeztették a megnövekedett hatalmú bárók. Támogatták még őket a várjobbágyok és a várnép is, akiket lesüllyedés fenyegetett és tiltakoztak a várbirtokok eladományozása ellen. A régi rendszert pártoló bárók rákényszerítették a királyt az eladományozott vár-és udvarnokföldek visszavételének ígéretére, majd 1222-ben az Aranybulla kiadására.
Magyar Királyok És Uralkodók 8. Kötet - Ii. András És Iv. Béla
IV. Miklós pápa az Árpád-ház kihalásával megürült hűbérnek tartotta Magyarországot, III. Andrást nem ismerte el, IV. László unokaöccsét, Anjou Károlyt koronázta magyar királlyá. Az Anjou-k pedig elkezdtek nagyhűbéri birtokokat adományozni az országbáróknak, ezáltal megelőlegezve a kialakult helyzet megerősítését és elismerését. 1291-ben András sereget gyűjtött, benyomult Ausztriába, és nagyobb összecsapások nélkül meghátrálásra kényszerítette Albert herceget. A megszállt városok felszabadultak, és a Hainburgban megkötött békének volt egy mindkét fél számára előnyös kitétele is: Andrásnak le kellett romboltatnia a Kőszegiek várait. Ezt azonban nem tudta megvalósítani, így tulajdonképpen csak a Kőszegiek újbóli megerősödését érte el, ami fél éven belül visszaütött: az Anjou-udvar ugyanis "felhatalmazta" a Kőszegieket, hogy háborút indítsanak "Magyarország bitorlója" ellen. A lázadás következmények nélküli békekötéssel zárult, Kőszegi Iván kegyelmet kapott. Ő pedig nem volt rest kihasználni a számára kedvező fordulatot, rögtön megtámadta és foglyul ejtette a Budára tartó királyt a kíséretével együtt.
Az Anjou Uralkodók Évszázada | Magyar Nemzeti Múzeum
A tartományuraktól visszavett területek a királyi birtokállományt gazdagították, de ez hamar semmivé vált a nagyarányú adományozások miatt. Következményeként jelentősen csökkentek a királyi birtokokból származó jövedelmek, ezért át kellett térni a regálékon alapuló gazdaságpolitikára. A királyi hatalom anyagi alapját a regálé jövedelmek (minden olyan államkincstárt illető jövedelem, amit királyi jogon szedtek: kamara haszna, bányabér, sómonopólium, harmincad) biztosították. Magyarország területe rendkívül gazdag volt nemesfémekben (az évi aranytermelés 2- 2, 5 tonna), ezért a király támogatta új bányák nyitását, valamint külföldről bányászokat is telepített az országba. A régi gyakorlat szerint minden bánya tulajdonosa a király volt, így ha valamelyik földesúr a birtokán érclelőhelyet talált és nyitott, akkor a területet megfelelő kárpótlás ellenében át kellett engednie az uralkodónak. A fejlődésben érdekelt Károly Róbert megreformálta az urburát (a bányászok által a kitermelt ércek után a királynak fizetett illeték neve – az arany egytizede, az ezüst egynyolcada), és hogy ebben érdekeltté tegye a földbirtokosokat, megtarthatták a bányákat a területtel együtt, sőt az urbura egyharmadát is átengedte nekik.
A nagyszabású reformok segítették az árutermelés és a pénzgazdálkodás kibontakozását is. Külpolitika – külkereskedelem A 14. században megélénkült a külkereskedelem. Hátrányt jelentett, hogy a fő nyugati kereskedelmi úton Bécs árumegállító joggal (egyes városok kiváltsága, amely szerint a területükön áthaladó kereskedőket megállíthatják, árujukat kirakathatják, és azok eladására kötelezhetik) rendelkezett. Károly Róbert olyan kapcsolatok kiépítésére törekedett, amelyek a magyar kereskedők számára is előnyösek voltak. A Magyar Királyság két fontos külpolitikai szövetségese Cseh- és Lengyelország lett, utóbbiak között viszont dinasztikus ellentétek feszültek. Ezek feloldására szerveződött meg 1335- ben a visegrádi királytalálkozó, amelyen Károly Róbert magyar, (Luxemburgi) János cseh (1311- 1346), és III. (Nagy) Kázmér lengyel (1333-1370) király vett részt. János lemondott lengyel királyi címéről, és lengyelországi igényeiről, Kázmér pedig Szilézia birtoklásáról. Cseh-magyar kereskedelmi megállapodást is kötöttek, amely az árumegállító joggal rendelkező Bécset kikerülve új, Cseh- és Morvaországon átvezető kereskedelmi útvonalat hozott létre.