Alapítvány Sorozat Kritika 1

Nemrég jöttek ki az új Alapítvány sorozat első részei az Apple TV-n. Több okból is úgy gondoltam, hogy foglalkoznom kell ezzel a sorozattal, elsődlegesen a pszichohistória miatt, de ne szaladjunk ennyire előre. (Ez a tartalom videoblog formájában is elérhető a Society YouTube csatornán, szóval ha inkább megnéznéd a videót, pörgess le a cikk végére, ott megtalálod. ) Az Alapítvány-trilógiát Isaac Asimov írta. Eredetileg az Astounding Science Fiction magazinban jelentek meg a bennük található történetek más címekkel, 1942 és 1944 között, majd könyv formában először 1951-ben adta ki a Gnome Press kiadó. Alapítvány sorozat kritika. A trilógiát én sok sok éve ugyan, de kétszer is elolvastam, ez volt a kedvenc sci-fi történetem, léteznek előzmény és folytatás könyvek is, azokat is mindet olvastam. Viszont ez elég rég volt, szóval nem emlékszem mindenre, főleg a részletek homályosak, szóval a sorozatot és a könyveket csak korlátozottan tudom összehasonlítani. Azt is kiemelném, hogy a sorozat első két részét láttam csak ennek a cikknek az elkészültekor, szóval ezek alapján tudok véleményt mondani.

1. Alapítvány sorozat kritika
2. Alapítvány sorozat kritika teljes film
3. Alapítvány sorozat kritika filmek
4. Alapítvány sorozat kritika 3

Alapítvány Sorozat Kritika

És ha sikerült megírni egy nem túl érzelmes cikket, akkor utána elolvashatod Orson Scott Cardtól a The Originist et, ami Alapítvány-melléktörténetként is kenterbe veri a sorozatot. ") Az Alapítvány sorozatban meglátszik a pénz és energia, amit az Apple TV+ belefektetett. És ami az eszközeit illeti: ezek az eszközök segíthetnek az Apple TV+ számára a streaming-háborúk tetőző szakaszában, amikor egyre fogyatkoznak az új előfizetők. Függetlenül attól, hogy mennyire nem asimovi, a történet tévés szempontból alaposan kidolgozott; ugyanaz a forgatókönyvírói teljesítmény, mint a kortárs kommersz élvonalban, azaz pontosan kimért módon megbonyolított történetszálak, rengeteg magyarázattal megtámogatva, bennük a kötelező mélységben ábrázolt, kissé tragikus, emberileg mindenképpen tökéletlen (de azért szimpatizálható) karakterek. Alapítvány sorozat kritika 3. Akiket viszont elég jó színészek alakítanak. A Hari Seldont játszó Jared Harris sugároz magából egyfajta belső autoritást, de sajnos gyakran pózol a kelleténél erősebben, és ezen az sem segít, hogy a kamera – csakúgy, mint a császárt – mindegyre extrém alulnézetből mutatja, így megalapozandó a tekintélyét.

Alapítvány Sorozat Kritika Teljes Film

Sőt, talán az egész Alapítványnak ez a másik cselekményszál az igazi erőssége: a három klón, Dawn (Hajnal), Day (Nap) és Dusk (Alkony) sajátos kapcsolata és viszonyuk a kibontakozó eseményekhez. Alapítvány sorozat kritika teljes film. Míg az első rész inkább a fő konfliktusra fókuszál, és így Gaal karakteréről tudunk meg a legtöbbet – ami egyébként tele van izgalmasnak ígérkező belső konfliktusokkal –, a második epizód a császárral foglalkozik. És nem hiába volt hangsúlyos Lee Pace már a trailerekben is: Lou Llobell teljesen jól hozza Gaal figuráját (még ha kezdetben a naiv zseni karaktere kissé idegesítő lehet), viszont a nyomába se érhet annak, amit Pace/Brother Day tesz a képernyőn. Egyszerre tűnik megfontoltnak, néha egészen melegszívűnek (különösen a másik két klón irányába), ugyanakkor kegyetlennek és erőskezű uralkodónak (ami néha viszont kicsit megalapozatlannak hathat), mindezek között pedig Pace remekül lavírozik. Valahányszor felbukkan a képernyőn, még akkor is ellopja a showt, ha nem ő van a jelenet középpontjában.

Alapítvány Sorozat Kritika Filmek

Szintén jó döntés volt diverzebbé tenni a szereplőgárdát, nem elsősorban a mai trendek miatt, hanem hogy bemutassák, mennyivel sokszínűbb a jövő, ahol megannyi nép és kultúra él és találkozik egymással a Trantoron. És míg a sorozat (vagy az évad) érezhetően néhány adott szereplőre összpontosít majd, ez nem jelenti azt, hogy ne tekintene az időre is karakterként, mint tették azt a regények: itt is van egy 35 éves ugrás az időben, habár a váltás nem permanens, cselekmény ugyanis ide-odaugrál a két idősáv között, és egyelőre ez is jó döntésnek bizonyul (részben láthatjuk Seldonék törekvése eredményét). Kritika az Alapítvány című új sci-fi sorozat első két epizódjáról - Blikk. Jóslatok, melyek nem váltak be Talán pont Seldon figurája az, aki a legsematikusabb: vele kapcsolatban voltak a legkonzervatívabbak az alkotók, és ugyan Jared Harris már a puszta megjelenésével kihozza belőle a maximumot, nem lett volna rossz, ha az ő karakterét is emberibbé teszik. Egy-két emlékezetes megnyilvánulása azért neki is akad, de nem úgy tűnik, hogy ennél messzebb mernének menni vele kapcsolatban.

Alapítvány Sorozat Kritika 3

Ahol más sci-fik eszköze a kalandok elbeszélése, ott az Alapítvány é a párbeszéd; Asimov mesteri, feszes dialógusokban bontja ki a történeteit. KRITIKA: Alapítvány, 1. évad, 1-2. rész. És ahol más sci-fik elsősorban a főszereplőik tetteivel és sorsával törődnek, és a világot leginkább színpadként használják; és ahol a jobb sci-fik annál jobbak, minél kevésbé színpadként tekintenek a világukra és minél inkább állítani szeretnének valamit e világ segítségével – ott Asimov a csúcs: ő egyenesen felcseréli a kettőt. Az emberi világegyetem adja a történet lényegét, és a karakterek oly eldobhatók, hogy 1) fejezetről fejezetre változnak, 2) a könyv kimondott fő tétele az, hogy a tetteik eleve meghatározottak, bábok mind egy rég halott pszichohistorikus elme matematikájában. A kisfiú persze felfedezi majd a sci-fi többi óriását és rájön, hogy nem Asimov módszere az egyetlen (mert lehet költői prózából is mester-sci-fit gyártani, lásd Bradbury; lehet még Asimovnál is könyörtelenebb logikából, lásd Chiang és Egan; lehet elszállt tudatmódosításból, lásd Dick; még fantázia-nyelvészetből is, lásd Miéville) – de az Asimov iránti tisztelet örök.

( A legfrissebb hírek itt) A pszichohistória feltalálója, Hari Seldon (Jared Harris, a képen jobbra) vészjósló hírrel áll elő / Fotó: Apple TV+ Goyernek ráadásul ambiciózus tervei vannak a sorozattal, 8 évadban, azaz 80 órában mesélné el Isaac Asimov űreposzát. A produkció története több idősíkon, és elég sok karaktert mozgatva veszi kezdetét. A cselekmény középpontjában egy matematikus, Hari Seldon (Jared Harris) áll, a pszichohistória feltalálója, aki egy napon elég komor hírrel áll elő: a férfi közli a világgal, hogy a Galaktikus Birodalom napjai meg vannak számlálva. A tudós viszont azon dolgozik, hogy a 30 ezer éven keresztül tartó, reménytelenséggel és barbársággal fenyegető időszakot lerövidítse. Ezért pedig mindent megtesz, többek között előrángat egy elmaradott bolygóról egy hasonlóan zseniális, fiatal nőt, Gaalt (Lou Llobell), aki talán az egyetlen olyan ember a galaxisban, aki megcáfolhatja, hogy nincs igaza Seldonnak. Az Alapítvány nyomokban Asimovot is tartalmaz | Roboraptor. Illetve, ha beáll a tudós mögé, akkor segítségére lehet a projektben.