Mellkasi Fájdalom 5 Oka, 10 Tünete, 9 Kezelési Módja [Teljes Útmutató] - Mozgásszervi Mellkasi Fájdalom

Mivel ez az ér elzáródását hordozza magában, az alapvető vizsgálatok után olyan centrumba kell eljuttatni, ahol a koronária érfestését, szükség esetén tágítását és egy stent beültetését órákon belül el tudják végezni. Mikor kell mentőt hívni, mikor szükséges a kivizsgálás? A válasz nagyon nehéz, de támpont a következő lehet: a típusos mellkasi fájdalom progresszív jellegű, mozgásszervi mellkasi fájdalom fokozódó vagy csak kis időre megszűnő, klasszikusan bal karba sugárzó, verejtékezéssel, halálfélelemmel kísérve. Ilyen esetben azonnal mentőt hívni, az érintettek ne engedjék lebeszélni magukat! Akinek korábban stabil angina pectorisa volt, mozgásszervi mellkasi fájdalom a fájdalom jellege, intenzitása megváltozik, tehát "instabillá válik", szintén hívjon mentőt. Ha valaki pedig bizonytalan a fentiek megítélésében, akkor is inkább forduljon orvoshoz, mert nem szégyen nem diagnosztizálni egy betegséget, de ha a páciens nem tesz meg mindent, akkor egy életen keresztül a szívének egy kis elhalt részével kell együtt élnie — összegzi dr.

1. Mozgásszervi mellkasi fájdalom csillapító
2. Mozgásszervi mellkasi fájdalom és
3. Mozgásszervi mellkasi fájdalom okai
4. Mozgásszervi mellkasi fájdalom kezelése

Mozgásszervi Mellkasi Fájdalom Csillapító

A mellkasi fájdalom kapcsán a legtöbb esetben a szív- és érrendszeri okok jutnak először eszünkbe, ezen belül is leginkább a szívinfarktus. Pedig a mellkasi fájdalomnak nem csak kardiológiai okai lehetnek, hanem számos esetben mozgásszervi, légzőszervi, neurológiai, emésztőszervi, sőt, sokszor lelki okok állnak a panaszok hátterében. Az alábbiakban a mellkasi fájdalom mozgásszervi okairól olvashat, és megtudhatja, hogy mik lehetnek azok a mozgásszervi okok, melyek mellkasi fájdalom kialakulásához vezethetnek, és arról is tájékozódhat, hogy hogyan lehetséges az így kialakuló mellkasi fájdalmat az egyéb okra visszavezethető mellkasi fájdalmaktól elkülöníteni. Mozgásszervi okok a mellkasi fájdalom hátterében A mozgásszervi okok miatt kialakuló mellkasi fájdalom általában éles, és leginkább megerőltetést, fizikai munkavégzést követően alakul ki. Az is előfordul, hogy rossz tartás, kényelmetlen alvási pozíció következtében fájdalmas izomcsomók, izomhúzódások alakulnak ki a mellkasi izomzatban, és ez okozza a fájdalmat.

Mozgásszervi Mellkasi Fájdalom És

Jellemző lehet még a korábbi sérülés a kórelőzményben, akár a mellkasfal sérülése is okozhat mellkasi fájdalmat. Differenciál diagnózis A mozgásszervi okok miatt kialakult mellkasi fájdalomnál fontos figyelembe venni a beteg kórelőzményét. A fizikális vizsgálat is igen fontos, ilyenkor a bordakosár összenyomásra érzékeny lehet, illetve sok esetben légzéssel, mozgással függhet össze a fájdalom. Középkorúaknál és idősebbeknél nagyobb eséllyel áll a mellkasi fájdalom hátterében kardiológiai elváltozás, ilyenkor fokozott elővigyázatosság szükséges a kivizsgálás során, de ez természetesen nem jelenti azt, hogy a fiatalabb korosztály esetében nem lehet kardiológiai oka a panasznak. Figyelembe kell még venni a fájdalom jellegét, az intenzitását, az esetleges sugárzó jellegét, és azt, hogy mennyi ideig tart, milyen időközönként jelentkezik, és milyen hatásra szűnik meg. Sok esetben nem lehet egyértelműen meghatározni a mellkasi fájdalom okát. Ilyenkor ki kell zárni a kardiológiai okokat, a légzőszervi okokat és a neurológiai és mozgásszervi okokat, melyben segítségünkre van az EKG, a laborvizsgálatok, a mellkasi hallgatózás és a mellkas röntgen is.

Mozgásszervi Mellkasi Fájdalom Okai

A mellkasi fájdalom többféle lehet, az éles, hasító fájdalomtól egészen a tompa, enyhébb kellemetlen érzetig bezárólag. Számos egészségügyi állapot okozhat mellkasi fájdalmat, ezek közül több olyan van, amelyek nincsenek összefüggésben az életveszélyes szívrendszeri megbetegedésekkel, és olyanok is, amelyek mögött teljesen más jellegű probléma húzódik. Van, amelyikhez égő érzés, van amelyikhez zúzódáshoz hasonló érzetek is társulnak, némelyik akár több irányba is kisugározhat. Mivel a diagnózishoz komoly vizsgálatok szükségesek, érdemes hamar orvoshoz fordulni. Az első teendő az életet veszélyeztető állapotok, köztük a szívizominfarktus és a tüdőembólia kizárása. Ez persze nem zárja ki azt, hogy a fájdalmat szívbetegséggel kapcsolatos probléma okozza, mindazonáltal ezek gyakran mindössze enyhébb, bizonytalan fájdalmakkal, sőt jóval inkább mellkasi diszkomfortérzéssel járnak, általában a szívrohamnak is ilyen típusú a kísérőjelensége. Nem könnyű megkülönböztetni, de akadnak azért egyértelmű jelek is.

Mozgásszervi Mellkasi Fájdalom Kezelése

Mindezekre érdemes lenne gondolni belgyógyászati kivizsgálások negatív eredménye esetén, mielőtt pszichés eredetűnek minősítik a panaszokat. Azokat a tüneteket soroljuk ide, melyeknél valamilyen belszervi betegség a mozgásszervekbe sugárzó fájdalmat okoz. Pedig a mellkasi fájdalomnak nem csak kardiológiai okai lehetnek, hanem számos esetben mozgásszervi, légzőszervi, neurológiai, emésztőszervi, sőt, sokszor lelki okok állnak a panaszok hátterében. Az alábbiakban a mellkasi fájdalom mozgásszervi okairól olvashat, és megtudhatja, hogy mik lehetnek azok a mozgásszervi okok, melyek mellkasi fájdalom kialakulásához vezethetnek, és arról is tájékozódhat, hogy hogyan lehetséges az így kialakuló mellkasi fájdalmat az egyéb okra visszavezethető mellkasi fájdalmaktól elkülöníteni. Ez a témakör az orvosi oktatásban kellően kiemelt és az ismerete alapvető. Ilyen például a bal lapocka, vagy a bal karba sugárzó szívinfarktus, a jobb lapockába sugárzó epekő roham, a hát-deréktájon övszerű fájdalmat okozó hasnyálmirígy betegség, a hát közepébe sugárzó gyomorfekély, a deréktáji fájdalommal járó menstruáció vagy, vesekő stb.

A leginkább érintett területek a következők: Ízületek A jellegzetes fájdalom és merevség tipikusan a kisebb ízületekben jelentkezik először, mint a kéz- és a lábujjak. Mivel egy szimmetrikusan megjelenő betegségről van szó, a test mindkét oldalán jelen vannak a tünetek. Később reggelente merevség mutatkozhat a kisízületeken kívül a könyökben, a térdben, a bokában, amely reggeli ízületi merevség minimum 1 óráig tart. Későbbi stádiumban az ízületek kipirosodhatnak, megduzzadhatnak, érintésre érzékennyé, mozgásra fájdalmassá válhatnak. Bőr Az RA-ban szenvedő nők 20 százalékánál úgynevezett reumás csomók fejlődhetnek ki többnyire a bőr alatt, ritkábban pedig belszerveken is (például a máj és a tüdő). Gyakran valamilyen nyomás következtében tűnnek fel, például a könyökön. A reumás csomók önmagukban nem fájdalmasak, de ha egy ideg közelében helyezkednek el, akkor ezzel érintkezve kialakulhat fájdalom. Szem és száj RA esetén a szem és a száj kiszáradhat és irritálttá válhat, és ez az irritáció az ínyt is érintheti.