Lev Tolsztoj Idézetek Fiuknak
Pedig ez nyilvánvaló ostobaság. Hiszen ha ide küldettünk, akkor valaki akaratából és valami végre vagyunk itt. Mi pedig úgy képzeljük, hogy csak a magunk örömére élünk, és világos, hogy közben éppoly rosszul érezzük magunkat, mint az a munkás, aki nem teljesíti gazdája akaratát. A gazda akarata pedig ezekben a parancsolatokban fejeződik ki. Ha az emberek teljesítik ezeket a parancsolatokat, akkor már a földön eljő az isten országa, és az emberek elnyerik a legfőbb jót, ami osztályrészükül juthat. " "Keressétek Isten országát és az ő igazságát, és a többi megadatik néktek. Lev Tolsztoj - 365 idézet • Idézetek minden témában. Mi pedig a többit keressük, és nyilvánvalóan nem találjuk. " "Itt van tehát életem feladata. Alighogy véget ért az egyik, már megkezdődött a másik. " (Lev Tolsztoj: Feltámadás – Harmadik rész 28) Kapcsolódó írás ezen az honlapon: A Tízparancsolat 2014-02-28 00:00:00 Vissza
- Idézetmánia – Ez a domain eladó
- Lev Nyikolajevics Tolsztoj idézet emberek (11 idézet) | Híres emberek idézetei
- Lev Nyikolajevics Tolsztoj idézet (503 idézet) | Híres emberek idézetei
- Lev Tolsztoj - 365 idézet • Idézetek minden témában
- Lélekmelengető gondolatok Lev Nyikolajevics Tolsztojtól
Idézetmánia – Ez A Domain Eladó
Mi több: amíg a maga meggyőződése szerint élt, a többiek mindig elítélték, amióta pedig másoknak hitt, minden tette környezetének helyeslését vívta ki. (Lev Tolsztoj: Feltámadás – Első rész 13) "Gondoljanak rólam az emberek, amit akarnak; őket áltathatom, de önmagamat nem áltathatom! " (Lev Tolsztoj: Feltámadás– Első rész 28 – Nyehljudov gonolata) Az olyan ember, akit a sors és a maga bűne-botlása bizonyos – akármilyen ferde és aljas – helyzetbe hoz, olyan világnézetet alakít ki magában, amelynek segítségével helyzetét jónak és tiszteletre méltónak láthatja. Lev Nyikolajevics Tolsztoj idézet emberek (11 idézet) | Híres emberek idézetei. E világnézet megszilárdítására mindenki ösztönösen tartja magát ahhoz a körhöz, amelyben érvényesnek ismeri el az ő nézeteit a világról, az életről s benne elfoglalt helyéről. Csodálkozni szoktunk rajta, ha a tolvaj kérkedik ügyességével, a prostituált romlottságával, a gyilkos kegyetlenségével. De csupán azért csodálkozunk rajta, mert ezeknek az embereknek a köre, atmoszférája korlátozott, és – főként – mert kívül állunk rajta; de vajon nem ugyanazzal a jelenséggel állunk szemben a gazdagoknál, akik kérkednek gazdagságukkal, azaz a rablási készségükkel, vagy a hadvezéreknél, akik kérkednek győzelmeikkel, azaz gyilkosságaikkal – vagy az uralkodóknál, akik kérkednek hatalmukkal, azaz erőszakosságukkal?
Lev Nyikolajevics Tolsztoj Idézet Emberek (11 Idézet) | Híres Emberek Idézetei
Lev Nyikolajevics Tolsztoj Idézet (503 Idézet) | Híres Emberek Idézetei
Lev Tolsztoj - 365 Idézet • Idézetek Minden Témában
" Az irodalomban is úgy van, mint az életben. Akárhova megy az ember, beleütközik az emberiség javíthatatlan csőcselékébe (... ), mely mindenütt nyüzsög, és mindent beszennyez, mint nyáron a legyek. Ugyanígy van a rossz könyvek elszaporodásával, mely hihetetlen mennyiségben termeli az irodalmi gazt, amely megfojtja a kifogástalan magot. Az ilyen könyvek elrabolják a nagyközönség idejét, pénzét és figyelmét, mely valójában a válogatott alkotások részére adatott. A rossz könyvek nemcsak haszontalanok, hanem ártalmasak. Hiszen a jelenlegi írásos művek kilenctizede csak azért nyomtatódik, hogy kicsaljon a hiszékeny, nagyszámú közönség zsebéből néhány felesleges tallért; ennek érdekében a szerzők, kiadók, és szerkesztők szándékosan megvastagítják a könyvecskéket. Még kártékonyabb, szemtelenebb és lelkiismeretlenebb csalást követnek el a soronkénti firkászok; garasokat behajtva soronkénti tákolmányukért. Ezek a "napszámosok" megrontják az olvasók ízlését, és megsemmisítik a természetes megvilágosodást. "
Lélekmelengető Gondolatok Lev Nyikolajevics Tolsztojtól
Arra utal, hogy a magzat a nemlétből természetszerűen születik a létbe, és halálakor ugyanolyan természetességgel hagyja el a világot és tér vissza a létből a nemlétbe. Írói stílus: tömör. Nincs epikus hömpölygés, mint Tolsztoj nagyregényeiben. A történetből hiányzik a váratlan fordulat, az érdekes mese. A párbeszédeknek nincs fontosabb szerepük. Előadásmód: E/3. személyű mindentudó elbeszélő adja elő a történetet. Mindent tud hőséről, "belelát" annak tudatába, ismeri és közvetíti a legtitkosabb gondolatait, érzéseit is. Ugyanakkor nem kommentálja sem a külső, sem a belső eseményeket, és a 2. fejezet első mondatát leszámítva tartózkodik a közvetlen ítéletalkotástól. Időkezelés: visszatekintő (retrospektív). Cselekményvezetés: nem lineáris, hanem formabontó. Tolsztoj megbontja a hagyományos időrendet, az eseményeket nem abban a sorrendben mondja el, ahogy történtek. Először megtudjuk, hogy meghalt a főhős 45 éves korában, és csak aztán kezdődik el az elhunyt életének bemutatása (43 éves koráig csak nagyvonalakban mutatja be az író Ivan Iljics életét, míg betegségét és haldoklását részletesen).
Az időrend megbontása oknyomozó jelleget ad az elbeszélésnek. Az elbeszélő azért közli előbb a halál tényét és a reakciókat, hogy felébressze az olvasó kíváncsiságát, aki kérdéseket fogalmaz meg magában, amelyekre választ akar kapni a történet olvasása által. A válaszokat azonban csak fokozatosan, késleltetve kapja meg. Ez a szerkesztésmód végig fenntartja a feszültséget. Esztétikai minőségek: groteszk, pl. az 1. fejezetben a gyász komorságának és a helyszín leírásának ellentéte. A komor hangulatba valami fura komikumot visz az ízléstelen, " rózsaszínű kretonnal párnázott szalon " és a puff ócska rugóinak nyikorgása. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9