Ford C Max Teszt 2017

Gyorsan lehet pakolgatni, és finoman huppan be a fokozatba, mint részeg ember a harmatos árokba. Százharmincnál, hatodikban a motor alig forog kétezernyolcat. Ha megszokjuk, hogy mindig legalább egy sebességgel feljebb kapcsolhatunk a megszokottnál, szinte minden helyzet megoldható háromezres fordulat alatt. Ford C-Max 2010 sajtógaléria Eleget nyáladztam már az új Ecoboostról, és hatsebességes társáról, a Durashiftről, amelyek ebben a kompakt buszlimuzinban debütálnak, de még fényeznem kell egy kicsit a futóművet és a kormányzást is, mielőtt elővenném a sószórót, és meghinteném az apró sebeket, amelyekből a C-max vérzik. Azt állítják, új fejlesztés ez a C-kategóriás globális Ford platform, amely alapjaira a következő Focuson túl még legalább hét modell fog épülni. Nyilván több szempontból is optimalizálták, például a futómű felfüggesztési pontjainak merevségét, és több nagyszilárdságú acélt is tartalmaz a karosszéria, de feltehetően az a legnagyobb újdonság benne, hogy alkalmas lesz a hibrid technika befogadására.

Kezdetben az Ecoboost nevű, szintén egyhatos, 150 vagy 180 lóerős, turbós benzinmotor jelentette a csúcsot, de a 2015-ös facelift (ekkor kapott Aston Martin maszkot a C-Max) után 1, 5 literre csökkent a lökettérfogat, viszont annak legerősebb változata már 182 lóerőt tudott. Ne feledkezzünk meg az egyliteres, háromhengeres Ecoboostokról sem, melyek 100 és 125 lóerős változatban kerültek a családi Ford orrába. Aki igazi kuriózumra vágyik, kereshet itthon nem árult, plug-in hibrid verziót is. Meg sem próbálták elfedni, hogy ez egy egyterű Galéria: Használtteszt: Ford C-Max A C-Max a kanyarokban sem kóvályog, mint sok egyterű, de nem is keményítették fel túlságosan a rugózását, hogy a magas építés miatt ne dülöngéljen. Azon kívül, hogy jól tervezték meg a futóművét, ezen valószínűleg sokat javítanak az egészen jó oldaltartású ülések is. A műszerfalon látni némi festéklemállást, de egyébként egyben maradt, semmi zörgést nem hallani. Ahogy telnek a kilométerek, feltűnik pár apróság, amely a több mint negyedmillió kilométerre utal.

Eltekintve attól, hogy az üzenet átadásának módja hagyott kívánnivalót maga után, a házi víziló, mint fiktív lény telitalálat. Gondoljanak csak bele: önmagában a víziló nem éppen a legkellemesebb teremtés. Bőven több mint egy tonnát nyom, és óriási állkapcsaival ha kell, súlyos csapást tud mérni bármire. 30 Galéria: Használtteszt: Ford C-Max Viszont olyan cuki, ahogy prüszkölve, apró füleit rebegtetve felbukkan a víz felszíne alól, nem? Ehhez rakták a házi szót, ami azonnal barátságosabbá, sőt eladhatóbbá tesz bármit. Jobban csúszik ezzel a szóval a (házi készítésű) sütemény, és mindjárt barátságosabb lesz a (házi) kaszáspók is. Már akinek. Úgy érzem, nem véletlen, hogy az Autócentrum Rómaitól kölcsönkapott Ford C-Maxról rögtön a házi vízilovak jutottak eszembe. A Ford dizájn-mélyrepülése körülbelül ennek a modellnek a megjelenésétől kezdődött. Hiába volt az előd, az első generációs (Focus) C-Max kifejezetten kellemes tárgy az egyterűek között, az utód furán esetlenre sikeredett. Túl magasan fut az övvonal, keskeny és magas tárgynak látszik az egész autó.

Rossz úton hallani valami nyöszörgést hátulról, talán a stabilizátor pálca adta meg magát. Magasabb sebességnél úgy tűnik, már szól valamelyik hátsó kerékcsapágy is. A fotózás során kicsit vacakolt a hátsó ajtó zárja is, de sokadik próbálkozásra hajlandó volt kinyílni. A tesztelt használt C-Max ezen hibáin kívül csendben, kényelemben teszi a dolgát, és egyterű-mércével egyáltalán nem fájt vezetni sem. Elfogadhatóan reagál a kormánymozdulatokra és a váltó is hoz egy nagyon erős közepes színvonalat, kényelmesen lehet kapcsolni vele a fokozatokat még ekkora futásteljesítmény után is. A C-Max-ot hagyományos, hatfokozatú automata váltóval és a modellfrissítéstől Powershift duplakuplungossal is lehetett kapni. Mennyire biztonságos A 2011-ben megjelent Ford C-Max hozta a kor modern személyautóitól elvárható biztonságot, az EuroNCAP töréstesztjén öt csillagot kapott a felnőtt utasok védelmére. Alapáron hat légzsákjával, ABS-szel, ESP-vel és két hátsó Isofix rögzítési pontjával tisztességesen felszereltek a legolcsóbb modellek is.

Ha még kicsit kisebb lenne a fordulóköre, hibátlannak nevezném. A remek kormányzáson kívül feltűnő a csönd, nagy tempónál is. Nem csak a motor szigetelésén segít a zajcsökkentő réteggel vastagított szélvédő, hanem úgy általában minimális zaj szűrődik be a külvilágból. A gumiktól és a futóműből jövő hangokat olyan szinten minimalizálták, ami már közelít egy luxusautóéhoz. Ügyes a kiszállás után világító lámpa Hasonló a felzárkózás az elektronikus kütyük terén is. Holttérfigyelő, sebességkorlátozóval bővített tempomat, tolatókamera, automatikus beparkoló rendszer mind elérhető, és mivel minden autógyár ugyanazoktól a beszállítóktól rendel, gyakorlatilag ugyanazt megkaphatjuk itt felárért, mint egy-két kategóriával feljebb. Igaz, a navigáció képernyője kicsit kisebb, mint például egy Audi A7 -esnél, viszont ügyesen, magától rázoomol a kereszteződésekre. A menürendszer lehet, hogy nem annyira szofisztikált, mint például egy BMW-ben, viszont átlátható, könnyen kezelhető, még ha nem is lehet pörgetni az iDrive gombát, hanem gombokat kell nyomogatni.