Szent Család Ken Block
A kép természeti tájba helyezve állítja elénk a megpihenő Szent Család idilli jelenetét: bal oldalán foglal helyet Szűz Mária a kis Jézussal, míg Szent József az ellenkező oldalon háttal látható, bal kezével egy kőtömbre támaszkodva fordul szent fia felé. Jobb kezének mutató ujján - pontosan a kép középpontjában - egy kis madarat tart, amely magára vonja anya és fia tekintetét egyaránt. A kisgyermek felemelt bal kezét is a tengelice felé nyújtja. A líraisággal telített, meghitt jelenet olyannyira népszerű volt, hogy azt a XIX. századig másolták. A metszet alján két pár disztichon Szűz Máriát dicséri olasz nyelven, és ajánlást tartalmaz egy bizonyos Bartolomeo Mazzoratonak. A tengelice motívuma a keresztény ikonográfiában gyakran szerepel a gyermek Jézussal együtt, utalva annak későbbi szenvedésére. Szent család keep smiling. Leghíresebb példája a reneszánsz idejéből Raffaello Santi Madonna tengelicével című festménye (1505-1506). Metszetünk több okból is érdekes: nemcsak mert eredeti, XVII. századi sokszorosított grafika, amelynek párdarabjai felbukkannak Nancy, Bergamo Szépművészeti Múzeumaiban vagy a British Múzeumban, hanem mert egy elveszett Vouet-festményt örökít meg 1632-ben, így bizonyítva annak létezését.
Szent Család Kept
A Szent Családot ábrázoló mozaikképen olvasható felirat: "Quid quid Deus non est, nihil est et pro nihilo computari debet" (magyar fordításban: "Ami nem Isten, az semmi és semminek is kell tartani"). Szintén Zsellér Imre alkotta a templom díszablakait és liturgikus tér fölötti – az Úristent, mint galambot ábrázoló – rozettát is. Szent Család járás Dányban | Dányi krónika. A falakat burkoló és az oszlopokat alkotó, többféle színű márvány az egykori Osztrák–Magyar Monarchia több különböző részéről érkezett a templom építéséhez: a falburkolatként használt márványlapok dalmáciai eredetűek, a belső tér két zöldes színű oszlopa siklósi márvány; a szentségi oltárhoz vezető lépcső, az oltár egy része és a liturgikus tér padlózata magyar ruskicai márvány, míg a szobrokat és domborműveket carrarai márványból faragták. Az épület előtt álló két sötétszürke színű oszlop Csehországból származó porfír. A templom papjai [ szerkesztés] Plébánosok [ szerkesztés] Bárány Anzelm 1970-; Kozma Imre 1977-; Bodor György 1997- Templomigazgatók, káplánok [ szerkesztés] Kőrösy Endre 1917-; Artner Edgár 1919-; Baumann Károly 1920-; Hévey Gyula 1921-; Huszár Elemér 1928-; Kiscelli (Kaiser) Ferenc 1944-; Gerőfy Béla 1957-; Bárány Anzelm 1958- Zárdalelkészek [ szerkesztés] Kiss Károly 1902-; Duffek Antal 1907-; Jankó István 1909-.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Wolf család címerével foglalkozik. Wolf János emléktáblája 1628-ból a Sárosvármegyei Múzeumban Myskovszky Bártfa középkori műemlékeiről szóló könyvében a szent Egyed-templom ismertetése kapcsán tíz XVI—XVII. századbeli epitáfiumot ismertetett. Ezek közül az egyetlen XVI.. századbeli czímeres epitáfium azóta elveszett. Mihaliknak viszont a templom mögötti lomtár töredékeiből 16 ily fajta emléket sikerült összeállítani s ezek nagy részén az emlékek restaurálása közben a képeket is sikerült a rájuk mázolt fekete festék alól kihámozni. A Myskovszkyénál így ismertetése ezekről tüzetesebb s ennek nyomán és az ott közölt képek felhasználásával mutatjuk be időrendben a templomnak ma a Sárosvármegyei Múzeumban kiállított XVII. századbeli halotti emléktábláit. 2 [2 Mihalik József, A bártfai epitáfiumok. Címerhatározó/Wolf címer – Wikikönyvek. Múzeumi és Könyvtári Értesítő I. évi. 102—104. 1. ]... Wolf János bártfai polgárt 1628-ban Duplin sárosmegyei falu közelében gyilkolták meg.